Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1936-03-15 / 11. szám
1 1 szám EVANGÉLIKUS ÉLEI 85 oldal Legújabban «okát vitaiotf kérdés az erkölcsi megismerés határának a kérdése. Az ötödik cikk címe: »Okiság« (causa- litas . Tárgyilag: a jelenségek szükségkepi kapcsolata, amelynek mozzanatai az ok (causa\ az okozat .effectus s a kettőt összekötő tevékenység az okozás icausatio . Az oki-ág nem egyszerűen szemléleti tény, hanem tényékhez járuló értelmi 1 evékenys 'g. Már Kant is értelmünk funkciójának, t szta értclemfoga- loinr.ak nevezte. Érzéki adatokul ic• \Ai 1 alkalmazhatósága és értelme nincsen. Minden tekintetben korrelát fogalom. A ha'odik cikk az »Ok - ró 1 szól. Fogalmaiak lényegéhez tartozik, hogy Fichte értelmében tevékenység és a következménnyel vak) vhzonya. Szoros viszonyban van az erő és sub- stantia fogaiménál. Ahol tevékenység van, ott van erő s isubstant ia és. A gondolkodásnak végső ta n almi von ása a tevékenység, amelynek formája az oktörvény. A legfontosabb megkülönböztetés problémánk történetében egyrészt, a causa cfficiens és materiális és m ásrészt a causa fiendi és cognoscendi. Az utolsó »adalék« címe: »Projection, amelyet filozófiai értelemből először Bőhm hasz- nált Az ember és világán c. művének I. kötetében. Annyit jelent, mint valamely tárgynak előre vetése, vagy »vetítése«. Leginkább a lélektan használta, reális folyamat vagy értelmi aktus jelentésében, de több, mint lélektani fogalom, mert bizonvos tekintetben metafizikai, illetve ismeretelméleti állásponton vau megadva. Az utolsó két fogalom, amelyre mindent visz- szavihetünk, a tevékenység és a minőség. A valósig kérdésében a lét (esse), mint való (realitás és létezés exi-tentia között teszünk különbséget, amelyben a tevékenység a világegyeteme-, végső kategóriája. Nagyon helyes, hogy Bartók, mint kiadó, függelékül német nyelven is, bár kivonatosan, ismerteti az egyes cikkek tartalmát. De szinte imp.onáló a cikkek szerzőjének bölcselettörténeti, régebbi és újabbi irodalomtörténeti ismerete és teljes tájékozottsága. Csakis Budapestien, mint evang. gimnáziumunk nagyhírű igazgató- tanára és később Kolozsvárt, mint egyetemi professzor férhetett hozzá a rengeteg német, és francia filozófiai irodalomhoz, ele folytonos figyelemmel van gyér magyar irodalmi törekvéseinkre is. Bartóktól kérjük és várjuk a többi »adalékok közzétételét is Bőhm Károly irodalmi hagyatékából. Dr- Szí á v i k M á t y á&. Inkább engedje Isten, hogy minden bűnbe beleessek, csak abba ne. amit nem ismernék el bűnnek. Mert semmi sincs jobban Istennek ellenére, mint az, ha az ember nem akarja elismerni, hogy bűnös. Luther. ISTENNEL Istenem' £n, szegény, szomorú kis Hamupipőke, Győrtől t testemen sötét, tépett szövetű yondriilidval, Az F. let-bálban megtört fúr ad ottan Int régre mégis, mégis Rád találtaink is mos' építhetek! Tt le küzdő naggyal, lm szent munkába kezdek: Templomot építek Reked! Karcsii hit-oszlopokkal díszítve, Sok int i-vitággal, V égig-régig söpörne Hajh's ének-ággal. S szett' Igéd Jóság, Szereted, Oltárodon pereg, pereg', Susog, sóimjtoz, orgonáz. Ti metre minden bűn treu láz. Oly messze vannak vágy, halál! S szén' Igéd száll, Minúeggre száll! Bohár Gizella. Ez is a liturgiához tartozik. Igaz, hogy csak másod- vagy harmad- sorban, de az a baj, hogy egyáltalán nagyon keveset törődünk vele, mintha minket nem is érintene, nem is érinthetne a kérdés. A lelkészek öltözködéséről van szó. Elsősorban is arról, hogy hogyan öltözzék a lelkész liturgusi tevékenysége közben. Nem mellékes és nem felesleges kérdés ez. Nem lehet mellékes azért, mert a mai állapotok ezen a területen is tűrhetetlenek. Most benne vagyunk a rendszerezésben s egységesítésben, gondoljunk tehát erre is. A magyar evangélikus lelkész szolgálati öltönye: a Luther- kabát. Mindnyájan tudjuk, hogy a középkori tudósok öltönyéből alakult azzá, ami. Hogy milyen fejlődésen ment át, míg a mai formáját megkapta, azt csak vázlatosan is leírni, más helyen, másnak a feladata (részben megoldott feladata). Mi csak annyit állapítsunk meg, hogy mint mindenben, úgy hivatásszerű, szabatosabban liturgikus öltönyünk milyenségében is nagyon nagy eltérések mutatkoznak még a kis magyar haza területén is. A szaoár-.b^n, anyagban, mintázásban alig van valami, 1 'g- feljebb kerületenkénti egyöntetűség. Más a Luther-kabát Sopronban és Győrben és más Budapesten és Balassagyarmaton, hogy Nyíregyházéiról (és talán több tót gyülekezetről is) ne is szóljunk, ahol a Luther-kabát fölé még felöl tik az albát is. Másod- vagy harmadrendű a liturgikus ruházat kérdése, de nekünk még kisebb kérdésekben is nagy figyelmet kell tanúsítanunk. A lelkészi ruha is hozzátartozik az egyházi ékesség és jó rend sok kellékéhez. Egységes liturgiához csak egységes liturgikus öltöny illik Megítélésem szerint éppen a liturgiái bizottságnak volna feladata megállapítani az egységes Luther-kabát egységen szabását, egységes anyagát, egységes díszítéséi, egységes táblácskáját, sőt egységes viselési módját is. Mert
