Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1936-03-01 / 9. szám

71 oldd EVANGÉLIKUS ÉLET 9 s^ám iskola terjeszti tanításukat, 36 nemzeti egye­sület szolgálja céljaikat, 100 kultúregyesüleí takarja a bolsevizmust, megszámlálhatatlan szá­mú zenekar, filmszínház és tánciskola szolgál agitációs alkalmuk Sztálin kommunista köny­ve 100.000 példánryban forog közkézen. Évi 6.000.000 dollárt fordítanak kommunista agi- tácié>s célokra. 1 n d i a legutóbbi népszámlálása szerint 353 millió lakosból 77 millió a mohamedánok szá­ma, a keresztyéneké pedig közel 6 millió. Vi­szont a mohamedán egyház az utolsó évi ized­ben két és fél millió lélekkel szaporodott. Misz- sziói tevékenységében pedig annyira aktív, hogy ma már a keresztyén misszió sem tud versenyezni vele. Közli: 67. /.. Nem hagyhatom szó nélkül. 1. A »Keresztyén Igazság« februári szá­mában »Keresztyén és Keresztény« c. cikk író­jának fejtegetésével teljesen egyetértek. Nagy­nevű prof. és r. kát. teológusok régi tudomá­nyos irataiban váltakozva, mindegyik írásmó­dot feltaláljuk. Kiejtés szempontjából — én úgy érzem —, hogy a »keresztény« könnyebben kiejthető és magyarosabb. Kevesebb benne az egymásra tóduló mássalhangzó. Régi énekköl­tőink műveiben is így olvastam: »Mit. használ a kereszténségem, ha nem a szerint élek«... Magyar beszédben az »ny«-et is »n«-nek ejt­ve csak úgy mondják: »Én keresztén vagyok«, ami persze a magyar helyesírással nem egye­zik meg. Miután a szónak lényegéi tudjuk, kár is ezen vitatkozni, mindkét kitételként írhat­juk s tekintve azt, hogy adiaforon, a. »keresz­tény magyarság érdekében« tényleg hivata­losan is a »keresztény« írásmódot használhat - nók. Nem helyeslem, hogy a legújabban ki­adott Kis-Káté hivatalos szövegéből kihagyták a keresztyénség igazán közös hit alapjából, az apostoli hitvallásból a »katolikus«, vagyis ál­talános, egyetemes jelzőt. A német eredetiben is benne van: »Ich glaube an eine katholische (allgemeine) christliche Kirche«. A fönti lap szerint a ref.: »Révész által is emlegetett :zúg- polémia kezéből ezzel is egy fegyvert ütnénk ki«. Utóvégro Krisztus parancsa szerint min­dent el kell követni, hogy ebben az összeom­lással fenyegető, gyűlölködő világban névleg is és lényegben is egyek legyünk. Valamikor, az ellenreformáció harcában a túlzó elemek, kik a formát a lényeggel 'összetévesztették, az oltárokat, művészi vallásos képeket, orgoná­kat, díszes papi ruhákat, régi szép kér. ma­gyar népénekeket, sőt a gyönyörű liturgiát is kitették a templomból s most már, hála Isten­nek ezek is újból méltó helyet foglalnak temp­lomainkban. A hatalmas prot. angol nemzet csak eléggé puritán és biblikus néips s külső szer­vezetében (érsek), istentiszteletében, liturgiájá­ban megtartotta az ősi »katolikus« egyetemes keresztény formulákat. Ha a r. katolikusok a protestantizmus hatása alatt akarva, nem akarva, nem tudom, de a korszellem, kultúra és élet kényszerítő parancsa folytán, a kereszténység lényege tekintetében (olcsó magyarázatos Bib­liát terjeszt hívei között, plébánosaik szent Igét olvasnak és a nép nyelvén prédikálnak, lázas buzgalmat fejtenek ki az ifjúság nevelése, cser­készet, misszió terén, stb.) hozzánk közelednek, akkor talán nein vétek,-ha a formaiakban üt­ött mi is közeledünk őhozzájuk. 2. A múlt évi egyetemes gyűlés 37. §-a uta­sítja az egyetemes tanügyi bizottságot, illetve ennek vallástanítási alosztályát (elnök: Gaudy L.), hogy miután az eddig tárgyalt tervezeteket, túlhaladta az idő, új vallástanítási tantervet, készítsen. Úgy tudom, ez nemcsak középis­kolai, hanem az elemi iskolai vallási tantervre is vonatkozik, bár ez utóbbi az eddigi, az 1904., illetve az 1910. évi egyetemes közgyűlés ál­tal kiadott tantervben elég világosan, szaba­tosan és helyesen adva van. Hogy az új ter­vezet mit akar, fogalmam sincs róla. ... Annyi bizonyos, hogy az. új tervezet előszele bizonyta­lanságot és zavart kelt. Az elemi iskolai vallás- tan írók munkája félbeszakad, vallástanuk újabb kiadása függőben marad. Felvilágosító, megnyugtató választ kérünk és sürgősen kék­jük a bizottság tervezetét, hogy idejében hoz­zászólhassunk. Érdekes, hogy az egyetemes tan­ügyi bizottság és vallástanítási albizottság név­sorában alig találok egy nevet, ki ev. tanulóink többségét kitevő elemi népiskolaiak és szórvány- beliek hitoktatásával gyakorlatilag is foglal­koznék ! / 3. A dunántúli belmissziói programm ez év­ben is, kitűnő szerkesztésben, nagy terjedelem­ben jelent meg. Mégis az 5 pengőre felemelt árat túlsóknak tartjuk. Inkább könnyebben meg­emészthető, kisebb terjedelemben kérjük, 2 P-s árban, hogy a filiák részére is megrendelhes­sük, így kénytelenek volnánk csak az anyagyü­lekezet részére meghozatni. A sokféle offe'rtó- rium százfelé küldözgetés kötelezettségével nö­vekedőben van. A belmissziói programban kü­lönösen ádventre és böjtre 4—4 vallásos estély­re szóló népies, biblikus, rövid írásmagyaráza­tokat, előadásokat kérünk s ugyanilyeneket ifjúsági s nőegyleti összejövetelekre és szeretet- vendégségre. 4. A Luther Társaságot és Luther Szövet­séget, nehogy szétforgácsolódjunk, mihamarább egyesíteni kellene- V. Zi A világban nem a vallás uralkodik, hanem a babona és a zsarnokság; mert a világ a Sátán uralma alatt van. S amikor mi azt hir detjük, hogy a hit szabaddá tesz, akkor a világ, amely ezt hallja, mindenképpen szabaddá akar lenni, — de testileg. így felcseréli az igazi val­lásosságot a babonával, vagy még inkább ördögi csalással. Luther.

Next

/
Thumbnails
Contents