Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1936-02-23 / 8. szám
62 oldal EVANGÉLIKUS ÉLET 8 szám zömbös emberekre bízzuk a magunk és csar ládunk szellemi táplálását, tűrjük hitünk, erkölcsünk,világunk észrevétlen átgyúrását. Jól van ez így? Bizonyára nem és rajtunk áll, valamennyiünkön, hogy ezen a helyzeten változtassunk. Igenis szükség van olyan közvélemény kialakítására, amely egyik elsőrendű és sürgős programmjává teszi az önző, anyagias, felelőtlen, pogány ösztön-sajtó helyébe új sajtót. állítani, az új látások és új kötelességek sajtóját, amely nemcsak üzletet szimatol és kerget., sötét, szennyes indulatok kiszolgálásával és felszításával, nem botrányokból, demagógiából és családi szenzációkból él, de felelősséget, szolidaritást, lelkiismeretet hordoz és tesz uralkodó törvénnyé, amely nem hízeleg és uralkodik, hanem szolgál, pásztorok nevel, s megvédi köznapi és magasabb érdejkeinkeit. A mi lelkűnkből lelkezett sajtóapostolok kellenének (nem tudom, vannak-e ilyenek?), akik ezekre a felismerésekre rádöbbentsék az evangéliumi szellemű magyarságot. Akkor hamarosan megvolna a lapalapításhoz szükséges pénz is és ami még fontosabb: a tisztább levegőjű lap mellett rendíthetetlenül kitartó közönség! Mert nincs az a mecénás, aki, ha tőkével ed is látna egy újságot, ugyanakko/r tartósan és kielégítő számban állandó olvasóközönséget is prezentáljon melléje. Addig is öntudatra és önállóságra kell edzettünk magunkat. Arra, hogy az evangéliumi eszmények után igazodó magyar értelmiség ne tekintse egyházának ügyét vasárnapi és ünnepi fényűzésnek, az egyháiz: életéről szóló ujr ságh íreket, az egyházi ember szívből-tépett igazságait — laptölteléknek, átugorható »una,- !om«-nak, hanem egyelőre a mai, mostani újságjában igenis napról-napra megkeresse és megkövetelje azokat, életszükségletévé,, vérévé, kenyerévé váljék a nagy egység iránt való szakadatlan érdeklődés és szomjúság, kicsiny dolgokban éppen úgy, mint a nagyokban. ' Megvalósíthatatlan« tehát ez a kérdés? Xe állítsa senki. Csak érlelni kell és lasisú, szívós munkával megoldáshoz segíteni. A magyar protestantizmus a maga négyszázéves éleiében sokkal nagyobb problémákkal megbirkózott már. Ha megvolt hozzá a lélek. F ig y.ejő. Irányelvek a középiskolai vallástanítás reformjához. (Folytatás.) Dr. Gaudy az 1928-ban megjelent tankönyve előszavában maga is írja, hogy az, 1911. évi egyetemes gyűlésen megállapított tantervnek a legnehezebben megoldható és megírható része az V. osztály anyaga s ezélrl az ő megoldása, mint neves elődeinek sem, neki sem sikerülhetett teljesen. Azt hiszem, könnyű belátni, hol a hiba. Magáinál a kiin-i dulásnál, mely irányelvül a sem tudományos, sem gyakorlati szempontból meg nem felelő történelmi alapelvet tette a bibliai bevezető elv helyett, melyet a feldolgozandó anyag önként is megkívánna. Egységes és tárgyszerű elvi megalapozás nélkül harmonikus egészet természetszerűleg nem lehet adni. Csak ily alapelvi reformmal volna tehát s fontos és sürgető probléma a gyakorlati, vallásos nevelő szempont kívánalmainak megfelelően megoldható. A Vili. osztályú vallástani kézikönyvnél hasonló alapelvi reformot látok szükségesnek: felújítását annak a régi módszernek, mely a erkölcstan elemeit adta. Ezzel adott egyszersmind világnézetet, sőt apológiát is. Sajnos, itt nem foglalkozhatom részletesebben a hasizná>- latos tankönyvekkel. De kérdezem, mit ér az olyan evangéliumi keresztyén világnézet, amely például az imádságról, vagy a Szentháromsági- ról alig szól, ezael szemben azonban hadakoizitat- ja a gyereket heteken keresztül a pantheiz- mussal, a Kant-Laplace hipotézissel, Lamarck spekulációival, amelyek a filozófiatörténet rek vizitumai s a hivatásos bölcsészen kívül senkit nem érdekelnek. Az evangéliumi keresztyén dogmatika és ethika elemeit kellene itt összeszedni, azt meg nem alkuvó biblikus és hitvallásos alapon, amellett a mai kor szellemi igényeit kielégítő módon tárgyalni, rendszerezni és pedagógiai formába önteni. Ennek alapos tanulmányozására aztán úgy a VII., mint a VIII. osztály vallástani óráit fordítanám. így jutna alkalom az ethikai anyag keretén belül oly modern társadalmi problémák megtárgyalására is, melyek igazán nemcsak az elmélkedők dolga, hanem mindenkit közelebbről érintenek s amelyekre a hívő lélek éppen vallásos világnézetéből keres megoldást. Ennekfolytán természetesen a mai tanterv formai változást is szenvedne, amely azonban — a fentieknek megfelelően — nemcsak hogy nem haj, hanem fölöt téb szükséges is volna. Irányelveinknek megfelelően a középiskolai vallástanítási tanterv váza a következőkép alakulna: I. osztály: ótestamentomi, II. osztály: újtestamentomi történetek (üdvtörténetileg fontos s eleven szemelvények); III —-IV. osztály: egyetemes egyháztörténelem (belefoglalva a magyart is); V. osztály: magyar protestáns egyháztörténelem, önállóan; VI. osztály: bibliaismertetés (az órákon bő szemelvények ol- vastatásával feldolgozva). Ez egyszersmind bevezető alapvetés lenne a VII. és VIII. osztály fűt- és erkölcstani tanulmányadhoz. Rezessy Zoltán. Krisztus a legegyszerűbben beszélt, mégis ő maga volt az ékesszólás. A próféták se túl- magasak, mégis sokkal nehezebbek. Azért a legjobb és legszebb ékesszólás az egyszerű beszéd. - ... Luther.
