Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1936-02-16 / 7. szám

7 szám

EVANGÉLIKUS ÉLET

S3 olrlfll

Irányelvek

a középiskolai vallástanítás reformjához.

Az oktatás minden területén érezhető és tapasztalhaté> ma már az a törekvés, hogy aizl megfelelő reformok útján időszerűvé, életképessé tegyék- Itt az ideje annak is, hogy a középiskolai vallásos nevelő és tanító munka szá- máia oly reformterven munkálkodjunk; amielv úgy a vallástanár, mint a növendék számára a mainál sokkal fokozottabban lehetővé teszi alaposabb, gyümölcsözőbb, értékesebb eredmények elérését. A következőkben arról szeretnék számot adni ,hogy a vallástanóra szellemi medrét megalapozó tantervűnket hogyan lehetne egy, a reformátori keresztyénséghez visz- szakanyarodó tantervvé átalakítani, vagyis azt a szó szoros értelmében megreformálni. Igyekszem! hangsúlyozni már itt a bevezető sorokban, hogy teljesen a reális élettapasztalá-, a valiásipe- dagógiai gyakorlat talaján állok s ennek a. kívánalmait igyekszem a következőkben érvényesíteni. Az evangéliumi vallásos nevelési célját abban látom, hogy az új nemzedéknek evan- géliomi, személyes vallásossága és egyháziam sága öntudatosításával oly eleven erőforrást nyújtson, amely az élet küzdelmeiben életképes, bátor, kitartó harcossá teszi s a harcokban személyesen meggyőződvén a hit értékéről, maga legyen legfőbb bizonyságtevője és védője ezen életalapozó lelki kincsestárának- — Nézzük sorban a következőkben előbb 4 mostani tantervi gyakorlatot, azután a javító irányelveket, végül pedig egy vázlatos tervet mind a nyolc osztály tantervére, anyagbeosztására vonatkozólag.

Az I. és II. osztály tananyaga az ó- és új- test amentomi történetek. Ha ezt olyan célkitűzéssel dolgozzuk fel, hogy az itteni kinyilatkoztatás tényeit a zsidó nép és Jézu.' Ke síztus életével összefüggő eseményekkel, jellemképekkel és tanításokkal, mintegy bevezetésként közöljük a kezdő fokon álló gyermekkel és így lelkét a való Isten felé fordítjuk, egyben így tudatosítjuk vele, hogy Isten az ő számára is létezik, mért az ő életébe is belenyúl, keresnie kell tehát neki is a Vele való imádságoe közösséget: ilyen formában a mai tantervnek ez a bevezető szakasza ma is helytálló. A tankönyveknél azonban nem kis hiba már itt is., hogy a történelmi formát erőltetik, ahelyett, hogy itt a kezdőfokon mindenütt csak a szemléltető, eleven eseményeket tDávid és Góliát, példázatok, stb.) válogatnák ki s kisebb anyag nyújtásával inkább tóbb módot adnának a szé- lesebbkörü feldolgozásra, eredeti szentírási szöveg olvasására és magyarázatára már az órán is. Itt a gyermek szelleméhez illő kis e^emé nyelőre, képekre, allegóriákra volna főként szükség, ami bőven van úgy az ()-, mint az Ujtestamentpmban. kézen még nem nehéz

segíteni, mert a fenti irányelvet szem előtt tartó tanár a szükséges anyag kiválasztását a rendelkezésére álló tankönyvekből is elvégezheti.

De fokozatosan nő a veszedelem a többi osztályokban. A III. osztály egyháztörténclme, előbb egyetemes áttekintésben, azután a magyar protestantizmus ismertetése, már tantervileg sem megoldott feladat. A kezdő történelem- tanítás fokán ily’ nagy ;s kü’önbö.ző tárgykörű anyag, ahol a gyermek történelmi alapfogalmait és látóköréi kell kiépítem, alig végezhető el kellő eredménnyel. Hasonlóan már tantervileg sem megoldott probléma a VI. és

VII. osztály történelmi tanterve, mert az egye teures egyháztörténet a VI. osz:úly végén megakad a wcstfáliai békénél s csak a következő osztályban folytatódik és fejeződik be, azután pedig egy erőszakolt visszakanyarodásisal kezdi és visz. végig isntá a magyar protest árts egy hadtört éneimet.

Hajira van még a IV., V. és Vili. osztály tanterve, ahol legnagyobb a veszedelem. A

IV. osztály hit- és erkölcstan tanhái-a. különösen a rendelkezésre álló tankönyvek alapjául ugyancsak ösztövér eredménnyel járhat. Hiába magyarázzuk egy 13 -14 éves gyermeknek azokat a súlyos mondatokat, amelyek ott például az üdvösség rendjéről, vagy Krisztus két természetéről találhatók. Az erkölcstan formai, csaknem kazuisztikus feldolgozását (ilyen és amolyan kötelességek), unja a gyerek és nem kap sokat belőle. Röviden: ezen a fokon középiskolában ennek helye nincs.

Legfájóbb sebei azonban a középiskolai vallásoktatásnak az V. és VII1. osztályban vannak. Nézzük ezeket egy kissé bővebben;

Az V. osztályban ma is használatos kézikönyvek közül a legrégibb a Batizfalvy- Be- reczky: Bibliaismcrtetése. E könyv célja, amit címével is kifejez, hogy megismjertesLien úgy az 0-, mint az Ujtestamentum könyveivel, bevezessen annak önálló olvasásába. Itt tehát a bibliaismertető, bibliaolvasásba bevezető elv az uralkodó. A Bereczky önálló szerkesztésében megjelent újabb ily V. osztályos tankönyv már nagy alapelvi és tantervi változást mutat: az eredeti célkitűzéstől, amit a címében is a következőkép fejez ki: »A keresztyénség megalapításának története«. Ebben tehát történelmi formában igyekszik a tankönyvi ró rendszerezni mindazt az anyagot, amit eddig a biblia ismertetés feldoldozott s az ótestameniomi előkészítő kijelentés fényeinek rövid összefoglalása után Jézus élettörténetét, tanításának rö vid ismertetését és az őskeresztyénség történél mét igyekszik nyújtani. Itt egész világosan szembetűnő az a törekvés, hogy ez a tankönyv bevezetője, helyesebben első foka legyem a következő, VI. osztály folytatólagos egyház történet tanulásának s ezzel úgy a logikai, mim az időbeli kontinuitás biztosítva legyen az V. osztálytól kezdve a VH-ig. Itt fel kell tennünk azonban, azt a kérdést, hogy. helyes és érdé-