Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1936-12-13 / 49. szám
1936. - december 13. EVANGÉLIKUS ÉLET 37ő. oldal. A lelkiismereti házasság- intézménye bizonyíték amellett, hogy a katolikus egyház nem is olyan nagyon távol áll az élettől, mint a világ hiszi.« Nagyon sok mondanivalónk volna erről a titkos -házasságról, ha éppen most nem »csendesebb helyzetben« volnánk a felekezeti békesség kedvéért. Most tehát nem is mondunk véleményt erről a kérdésről más vonatkozásban, mint a magyar állam törvényeivel való összefüggésében. Nyilvánvaló, hogy polgári házasság nélkül kötött bármilyen egyházi házasság érvénytelen, sőt annak egyházi megkötése miatt a lelkész az 1894:XXXI. te. 123. §-a sze- í int ezer K-ig és két hónapig terjedhető fogházzal büntetendő. Jókora bátorság kell, hogy ezeket egy erre a célra szolgáló titkos könyvben anyakönyvezik. Másik megjegyzésünk az, hogy a katolikus egyházban gyakorolt ez a lelkiismereti házasság nehezen használható annak igazolására, hogy ime, a katolikus egyház nem is áll olyan távol az élettől, mint a világ hiszi. Ha nem állana távol tőle, akkor meglátná, nem tagadná és orvosolná — nem egynéhány súlyos helyzetbe jutott hívének a házasságkötéssel kapcsolatban felmerült lelki gyötrelmeit, hanem a reverzális-követelés és a polgárilag megkötött vegyes házasság miatt gyötrelmekbe sodort milliónyi hívének baját. Egészen érthetetlen, hogy törvényesen meg nem kötött házassá gokat valamely egyház törvényesnek kezeljen, a törvényesen megkötőiteket pedig ugyanaz az egyház törvénytelennek és ágyasságnak minősítse. Rendezni kell, rendezni kell és újra rendezni kell ezt a kérdést. „A templomalap javára.“ A »Keresztyén Igazság« decemberi számában, fenti cím alatt, egy magát megnevezni nem akaró krónikás tollából kritika jelent meg az »R-i« új evangélikus templom modelljéről. Mivel nincsen semmi rejtegetni valónk, nyíltan bevalljuk,hogy rólunk van szó, a rákospalotai egyház templomépitéséröl és minden szégyenkezés nélkül vetjük le inkognitónkat, mi szegény külvárosi gyülekezet! Mivel pedig természetszerűleg meg vagyunk győződve arról, hogy a szokatlan hangú bírálatot el- lenjegyzö monogramm mögött csak szakképzett, nagy gyakorlattal bíró és tisztes korú építőművész állhat, akinek joga lehet esetleg éles bírálatot mondani a tárgyilagosság keretein belül, — nem tartjuk ildomosnak, hogy szakkérdésekben vitába szálljunk a vészharangot kongatóval. Ezzel szemben meg akarjuk nyugtatni a kon- gatót, hogy nem felelőtlen propagandáról, nem is szélhámoskodásról van szó, hanem tényleges és valóságos építésről, annyira, hogy a »székesegyház - paródiának« az alapfalai már állanak is, anélkül, hogy a kongatásra megingott volna alatta a föld! és ha Isten megsegíti gyülekezetünket, az egész templom is fel fog épülni és gyülekezetünknek egyetlen tagja sem lesz, aki szégyenlené magát miatta! De gustibus non est disputandum, — mondja a régi jó közmondás. A mi gyülekezetünk sok kiváló és modern terv közül egyhangúan fogadta el a kivitelezendő tervet, amelyet ugyancsak szakképzett műépítészek bíráltak felül... és csodák-csodája. egyikük sem olvasta fejünkre az ízléstelenség vádját! Köszönet a kongatónak azért, hogy mégj ö is elismeri, hogy a szóbanforgó modell építészeti szempontból sem különösebb gyönyörűséget, sem különösebb visz- szatetszést nem ébreszt a szemlélőben... A túlméretezéstől pedig ne féljen. A kupolától sem. Attól sem, hogy' talán a templom stílusa vegyesnek mondható. Tudjuk azt, hogy kő, tégla és habarcs kombinációjából a gótika, a román, a barokk, a renaissance stílusok évszázadok ízlését kiálló kő költeményeket alkottak . .. Azután jött a vasbeton, ez az új és modern anyag, ami egyenes vonalaival és hatalmas síkjaival tört be az építészet szent műhelyébe . .. Arra a mi külvárosi gyülekezetünk nem is gondolhatott, hogy műemlékkel vegye fel a versenyt ... de ízlése tiltakozott az ellen is, hogy a modern építészet jelszava alatt felhőkarcolót, gyárat, vagy mezihelyiséget ábrázoló skatulyát fogadjon el templomául. Mi úgy gondoljuk, illetve hisszük, hogy klasszicizáló stílusunkban szerencsés megoldással szelídül össze a modern vonal, a modern vasbetonszerkezet, egy régi, szép keresztyén templomformával És azt is hisszük, hogy az evangélikus liturgiának is teljesen megfelel a templom centrális megoldása . .. sokkal, de sokkal inkább, mint a hajós, vagy egyéb rendszer ... És az akusztika ... Istenem, mondhatnánk azt is, hogy a technika mindent legyőző századában élünk ... És a négy tornyot is a fejünkhöz vágják . .. Csöndesen, szelíden megjegyezhetnénk azt is, hogy ez a négy torony már igazán a stílushoz tartozik . .. hogy kettő közüle csupán dekoráció, minden szerkezeti megterhelés és túlméretezés nélkül, a másik kettő pedig, természeténél fogva sem drágább, mint egy hatalmas, középen elhelyezett és az egész templomszerkezetet hordó torony-óriás. Dixi et salvavi animam meam. Ha pedig mégis úgy volna, amit hinni sem akarunk, hogy a krónikás nem szakképzett, tisztes korú és nagy gyakorlattal bíró művész, hanem fiatal papi ember, akkor szeretettel arra kérjük, máskor fékezze meg a temperamentumát, válogassa meg a szavait, mert ezt a hangot: »ízléstelen, nevetséges és megbotránkoztató« jelzőivel együtt kénytelenek vagyunk a leghatározottabban visszautasítani! Fontolja meg a krónikás, hogy cikke nem bírálat volt, aminek tisztelettel állunk elibe, hanem becsületsértések halmaza, amiért gyülekezetünk világi vezetőinek, akik önzetlenül végzik évtizedek óta egyházépítő munkájukat — elégtétel jár. Hisszük, hogy felszólalásunk után ezt az elégtételt meg is fogják kapni! Profile Sándor. | ® I HÍREK. I • I miiiiiMtiiitm'iiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiimHiimmiiiiiiiiiiiiiitiiMiHmiiiiiiiiiiiiiHiiHiiiiiiiiriiiiiiiiiiiiMiiM Advent 3-ik vasárnapja. Máté ev. 11:2—W»Te vagy-é az eljövendő, vagy mást várjunk?« kérdezzük, mert gyakran képzeljük másnak Jézust, mint aki valóban. Betegeket gyógyítónak, halottakat feltámasztanak. Pedig ő nem csupán azért jött, hogy a vakok lássanak, a süketek halljanak, hanem azért is, hogy a szegényeknek evangélium hirdettes- sék. »Jézus Krisztus azért jött a világra, hogy a bűnösöket megváltsa, akik közül első vagyok én.« Azok, akik csupán jelnek vélik öt, mint Keresztelő Jánost, aki valóban az ö jele volt, vagy azokat, akik ma az ö jelenlétének tanúbizonyságai, azok csupán felületesen önmagukból indulnak ki és az emberi ész szerint ítélnek. De ha Keresztelő János, nem csu/xüi jel volt és ezt már akkor hirdette Jézus, akkor ma sem lehet így gondolkodni Jézusról. Avagy mit látni mentek a templomokba? Szépen szóló' embereket? Vagy igehirdetőket? Emberien bölcseiken őket, szépen beszélőket vagy Krisztustanukat?
