Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1936-11-29 / 47. szám
1926. november 29. EVANGÉLIKUS ÉLET 355. oldal. elbírálása végett nagy szükség van egy kisebb, gyorsabb szervre, amely alapossággal és így az ötlet- szerűséget eleve kizártan intézi el az eléje kerülő ügyeket. Egyházi közigazgatásunkra találó szellemességgel már régen mondták, hogy nem gyors, nem alapos és nem olcsó; most gyorsabb, alaposabb lehet, ha talán nem is lesz olcsóbb. Mind a háromra meg kell találni a módokat. A szervezet akkor válik jóvá, ha megfelelő kezek, vagy méginkább megfelelő lelkek munkálkodnak bennük és általuk. Bízzunk az újításban!. Az egyetemes elnökség. Az új törvény kimondja, hogy egyetemes egyházunk képviseleti és kormányzati hatósága: az egyetemes elnökség, egyetemes presbitérium és egyé- temes közgyűlés. Olyan természetesen hangzik mindez, hogy alig érthető az az ellenvélemény, amelyet kiváltott némelyekben, akik sehogy se akarták elismerni, hogy az egyetemes felügyelő és a hivatal szerinti legidősebb püspök együttesen képviseli és kormányozza egyetemes egyházunkat. Egyenes következménye ez annak a régi elvnek, hogy az egyházi közületek élén a lelkészi és a világi elem áfll. Van történeti múltja az egyetemes felügyelői tisztség egyedülállásának, de a jövőben okvetlenül ki fog fejlődni az egyházi elnöki tisztség kiváló jelentősége Az egyház érdeke erősebb lesz, mint a teljes elismerést érdemlő hagyomány. Evangélikus egyházunknak se alapvető hitvallási irataiból, se szelleméből nem következik, hogy abban némely fokon az egyházi tisztség betöltője másod, vagy harmadfokú tényező legyen, akinek legfőbb hivatali működése az elnöki székben való csendes hallgatás. Egyházunknak minden vonalon és minden életnyilvánulásában fokozottan egyházi jellegűnek kell lennie. Ez életkérdés számára. A csonka kerületek. Igen élénk vitát keltett a történetileg kialakult négy egyházkerület fennmaradásának kérdése. Több ízben felmerült már az a gondolat, hogy szükségtelen egyházunk jelen helyzetében a négy egyházkerület fenntartása. Ezek a gondolatok állandóan heves ellenvéleményt váltottak ki. El kell ismernünk, hogy igen tiszteletreméltó álláspont mind a kettő. Nagyon komoly érveket lehet felhozni a csonka egyházkerületek fenntartása és összeolvasztása mellett. Nagyon szépen ütközött meg a két ellentétes vélemény. El kell ismernünk azt, hogy sokkal több és igen fontois érvet hallottunk a jelenlegi helyzet fennmaradása érdekében. Történeti, alkotmányjogi, nemzetközi jogi érvek hangzottak el, de a legfontosabb érvek mégis azok voltak, amikor egy nagy készültségü szónok arra mutatott rá, hogy a hitélet fejlesztése végett igen előnyösek a kisebb közösségek, ahol nagyobb a testvéri összetartozás, éberebb a felsőbb hatóság ellenőrzése, közvetlenebb a buzdítása és hatásosabb az építő munkába való bekapcsolódása. Azt gondolom, hogy éppen az utóbb említett érvek hatása alatt csupán három zsinati atya szavazott a jelenlegi egyházkerületi beosztás ellen. Valóban megérdemlik fennmaradásukat a csonka egyházkerületek, ha anyagi, helyzeti, történeti előnyeiket az anyaszentegyház missziói munkája területén érvényesítik s a kívánatos testvéri közösség áldott hatásai által evangélikus egyházunknak gyarapodást, erősödést jelentenek és fejlett hitéletükkel mintaszerű egyházi életet tanúsítanak. Ha azonban fennmaradásuk nem ezt fogja igazolni, nem származhatok más okból, mint hogy az első helyre tett egyházi érdekről valamilyen más szemponnt végett elfeledkeztek. Reméljük, nem erről fog számot adni az idő, hanem virágzó gyülekezeti és hitéletről, mely ott fog lüktetni a templomokban, különböző fokú iskolákban, gyüléstermekben, belmissziói munkák ágaiban. Egg kedves jelenet. Több kedves jelenetről lehetne itt megemlékeznem,-hiszen többet is tapasztaltam: Nagyon szép volt az, hogy a zsinati atyák pontossággal és nagy kötelességteljesítéssel végezték feladatukat. Ezt azonban természetesnek kell tartanunk. Feljegyzem azonban, hogy miskolci jogakadémiánk két hallgatója ott ült a közelemben a karzaton és szorgalmasan jegyez- getett, hogy beszámoljanak zsinatunk törvényalkotó munkájáról az egyházjogi szemináriumban. Két professzoruk többször is felnézett hozzájuk és barátságos kézszorítás mellett érdeklődött munkájuk és hogy- létük iránt. Kedves volt az a gondolat, amely őket a zsinatra hozta, de kedves volt az az érdeklődés, amelyet a professzorok hallgatóik iránt tanúsítottak. Az evangélikus pedagógusok atyai szeretetének sugárzását éreztem. Úgy szerettem volna, ha legalább két teológus is ott ült volna és gyűjtötte volna a tapasztalatokat, hogy elmondják ők is az egyházjogi szemináriumban, amit a zsinaton hallottak és tanultak. Tudom, hogy ők is érezték volna profesz- szoraik érdeklődésének közvetlenségét és szeretetének melegét. Talán hasznát vették volna közvetlen tapasztalataiknak egy későbbi zsinaton, amelyet ők talán meg is érhetnek. ; L Egg kérdés. Sokan szeretnék tudni, mennyire lesz életrevaló a zsinat alkotó munkája. Vannak, akik nagyon pesszimisták, vannak, akik kevésbbé ilyenek. Ha megértette az idők szellemét, akkor életet fog lehellni és munkálni a rideg törvényszöveg is és áldás fakad a nyomában. Kérjük az anyaszentegyház Urát, hogy ö fejezze be a zsinat munkáját! Marcsek János. Miről van szó? A magyarországi evangélikus zsinat egyik tagja, a tagok soraiból és nem az elnöki székből, mint azt róla állították, felszólalt a reverzális kérdésben. Nyilatkozatai nagy port vertek fel. A vihar még most sem szűnt meg s úgy látszik, hogy a kérdést még sokáig felszínen akarják tartani. Erre kell következtetnünk abból, hogy a toliharcot, a küzdelmet szenvedélytől fűtve és nem tárgyilagosan folytatják. Dr. Sztranyavszky Sándor felszólalásában a római katolikus egyház szélső felfogást követő körei támadást láttak, sőt még a helyreigazítás után is támadást látnak. Vájjon abból, hogy valamely tényt bántónak tartanak, következik-e az, hogy a tény valóban támadást is tartalmaz? Különösen akkor, amikor azt a kérdést is el kell dönteni, vájjon a szőnyegen forgó nyilatkozatnak van-e ténybeli alapja vagy pedig nincsen? Ha a felszólalásban említett tényeknek alapjuk van, akkor lehet-e a felszólalásnak támadó jelleget tulajdonítani?» Ámde másról beszél Bodóné, mikor a bor árát kérik. t Azt mondják, hogy sérelem érte a katolikus egyházat. Nevezzék meg, mely dogmák azok, amelyeket megtámadtak vagy megsértettek. A katolikus egyház milyen szertartásait kifogásolták? Azt mondják, hogy sérelem érte a katolikus társadalmat. Mivel és hogyan? Senki sem szólt egyetlen szót sem a katolikus társadalom ellen. Mindenki védekezésről beszélt és mindenki védekezést sürgetett. Nekünk is vannak tehát kérdéseink és tessék erre becsületes őszinteséggel megfelelni. Igaz-e az, hogy a római katolikus egyház azt az álláspontot foglalja el, hogy a nem római katolikus lelkész előtt kötött vegyes házasság nem törvényes házasság? Igen, vagy nem? Ha igen, akkor gondoljanak arra, hogy ez az egyházi álláspont ellentétben áll a magyar állam törvényeivel, nevezetesen az 1848. évi XX. t e. 2. §-ával és az 1894. évi XXXI. évi törvénycikkel.
