Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1936-11-15 / 45. szám

342. oldal EVANGÉLIKUS ÉLET 1936. november 15. ság« elve alapján nemcsak joga, de kötelessége is az egyház gondjainak hordozásában ténylegesen részt- venni. A továbbiakban nagy elismeréssel nyilatkozott az egyetemes felügyelő személyéről és munkájáról, amit az egész zsinat tetszésnyilvánítással kísért. A püspöki kar nevében ezután D. Kapi Béla a missziói munka megszervezése és felelősségéről szóló külön törvényjavaslatot nyújtott be, melyet az illetékes bizottsághoz utasítottak, a bizottság a javaslatot elfogadta és részletes tárgyalásra be­terjeszti. Két lemondás következtében zsinati jegyzőknek Dr. Rásó Lajost és Dr. H. Gaudy Lászlót válasz­tották meg. A zsinat ülései a következő héten meg­szakítás nélkül folytatódnak. Érdekes, hogy máris szükségesnek mutatkozott a viták terjengössége miatt az egyes felszólalások időtartamának korlátozása, ami meg is történt. Figyelő­Panasz a rádió ellen. Október 31-én I). Kapi Béla püspök prédikált a budai szószéken. A közvetítésre, mivel utána unitárius istentisz­telet következett, csak 55 perc állott rendel­kezésre. Hogy ebbe a szűk keretbe nehezen szorítható bele egy ünnepi istentisztelet, az nem szorul bizonyításra. Nem is panaszkodunk amiatt, hogy ez alkalommal csonka istentisz­teletet kaptunk, ellenben keserűséggel muta­tunk arra a tényre, hogy a rádió a köz­vetítés hirtelen megszakításával a prédikáció utáni imádságot vágta ketté és csonkította, meg. Utána az unitárius istentisztelet megkez­déséig még jó 5 perc múlt el. Ez volt az, amin híveink tömegesen felháborodtak azzal, hogy megbotránkozásuknak a rádió igazgató­ságához intézendő levélben fognak kifejezést adni. Nincs szentebb aktus, mint az imádság. A szabadságharc leveretése után, a legsötétebb elnyomatás idején őseink Pesten egyházi gyű­lésre sereglettek egybe. A hatóság a gyűlést nem engedélyezte és utasítást adott ’annak karhatalommal való feloszlatása iránt. A rend­őrhatóság emberei akkor léptek a terembe, amikor őseink éppen imádkoztak. Az imádság hallatára az ajtóban megálltak, tisztelegtek, az imádságnak kijáró tisztelettel várták be az áment és csak akkor hívták fel az egybe­gyűlteket a terem elhagyására. Hogy egy imádságot a mondat közepén szétszakított a rádió-közvetítés, erre még nem volt példa. * A javíthatatlan: Bangha Béla jezsuita nov. 8-iki, rádión közvetített beszédében megint, a reformáció ellen rántott kardot, hangsúlyozva, hogy »Luther csak hiúsága kielégítése céljá­ból indította el útjára a. reformációt.« »Luther a pápával összeveszett s ezért nem engedte magát leszerelni.« »Elismerjük, hogy a refor­mációnak is van jó oldala, mint ahogy a há­borúnak is volt, az összetört bögrének is van jó oldalaimért a fazekasnak keresetet jelent.« A beszéd folytatása hasonló együgyűségekből állott. Axel Munthe ismert könyvében, San Mi­chele regényében egy falusi plébánost mutat be, aki ha belesült a prédikációba, zsebkendőt vett elő és a szószéken vég nélkül fújta az orrát. S ha ez sem segített a beszéd elvesztett fonalát megtalálni, akkor — Luthert és a protestan­tizmust szidalmazta. Önkéntelenül erre a fa­lusi hitszónokra kell gondolnunk, amikor az érdemes jezsuita atyát halljuk, akinek egyetlen hálás témája van: Luther' és a reformáció. A zsinati javaslat alkotmányjogi és közigazgatási részéből. (Folytatás.) Szórványok. 14. §. A szórványok gondozása elsősorban az illetékes anyaegyházközség feladata és kötelessége. Amennyiben az egyházközség ezt a kötelességét nem megfelelően teljesítené, az egyházközség meg­felelően intézkedik. Ilyen intézkedések megtételére az egyházkerület az egyházmegyét utasíthatja. A szórvány gondozásának költségeiről való gon­doskodás az illetékes anyaegyházközség feladata. Fedezetül elsősorban a szórványbeli külbirtokosok egyházi adójából befolyó jövedelem és az apyaegy- házközség egyéb jövedelmének e célra fordítható része szolgál; igénybevehető továbbá a közalapból és az államsegélyből való támogatás. 15. §­Az E. A. 29- §-a hatályát veszti. Egyházközségek területi viszonyainak megváltoztatása. 16. §­Az egyházközségek területi viszonyainak megvál­toztatásához, valamint új egyházközségek alakításához az egyházmegyei és az egyházkerületi közgyűlés jó­váhagyása szükséges. Oly anyaegyházközségek, melyek népességi vagy anyagi erőtlenedés miatt lelkészi, lelkésztanítói és tanítói állások fenntartására képtelenekké váltak, mint leány-, fiókegyházak és illetve szórványok a szom­szédos anyaegyházközséggel lelkészed szempontból összevonatnak. Amennyiben pedig valamely egyház- község lélekszáma a négyezret meghaladja, a hívek lelki gondozása érdekében az egyházközség új lel­készi kört tartozik felállítani. Minden lelkészi kör önálló lelkészi gondozásáról a gyülekezet gondos­kodni tartozik. Az ilyen változásokról a közigazgatási hatóság esetről-esetre értesítendő. 1 Az E. A. 30- §-a hatályát veszti. Az egyházközségi közgyűlés. 17. §. Az egyházközségi közgyűlés tagjai. a) hivataluknál fogva: az egyházközség rendes vagy helyettes lelkészei és segédlelkészei, kántorai, az egyházközségi felügyelő és másodfelügyelők, az egy­házközségnek egyéb rendes és rendkívüli tisztviselői, a vallástanítő lelkészek, az egyházközségnek evan­gélikus vallású óvónői, tanítónői, tanárai, tanárnői; b) az egyházközségnek az egyház terheit viselő családfenntartó vagy nagykorú férfitagjai; c) az egyházközségnek nagykorú nőtagjai, akik vagy maguk vagy akiknek családfői az egyházközség fenntartásához hozzájárulnak. Az E. A. 41. §-a hatályát veszti.

Next

/
Thumbnails
Contents