Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1936-11-15 / 45. szám
342. oldal EVANGÉLIKUS ÉLET 1936. november 15. ság« elve alapján nemcsak joga, de kötelessége is az egyház gondjainak hordozásában ténylegesen részt- venni. A továbbiakban nagy elismeréssel nyilatkozott az egyetemes felügyelő személyéről és munkájáról, amit az egész zsinat tetszésnyilvánítással kísért. A püspöki kar nevében ezután D. Kapi Béla a missziói munka megszervezése és felelősségéről szóló külön törvényjavaslatot nyújtott be, melyet az illetékes bizottsághoz utasítottak, a bizottság a javaslatot elfogadta és részletes tárgyalásra beterjeszti. Két lemondás következtében zsinati jegyzőknek Dr. Rásó Lajost és Dr. H. Gaudy Lászlót választották meg. A zsinat ülései a következő héten megszakítás nélkül folytatódnak. Érdekes, hogy máris szükségesnek mutatkozott a viták terjengössége miatt az egyes felszólalások időtartamának korlátozása, ami meg is történt. FigyelőPanasz a rádió ellen. Október 31-én I). Kapi Béla püspök prédikált a budai szószéken. A közvetítésre, mivel utána unitárius istentisztelet következett, csak 55 perc állott rendelkezésre. Hogy ebbe a szűk keretbe nehezen szorítható bele egy ünnepi istentisztelet, az nem szorul bizonyításra. Nem is panaszkodunk amiatt, hogy ez alkalommal csonka istentiszteletet kaptunk, ellenben keserűséggel mutatunk arra a tényre, hogy a rádió a közvetítés hirtelen megszakításával a prédikáció utáni imádságot vágta ketté és csonkította, meg. Utána az unitárius istentisztelet megkezdéséig még jó 5 perc múlt el. Ez volt az, amin híveink tömegesen felháborodtak azzal, hogy megbotránkozásuknak a rádió igazgatóságához intézendő levélben fognak kifejezést adni. Nincs szentebb aktus, mint az imádság. A szabadságharc leveretése után, a legsötétebb elnyomatás idején őseink Pesten egyházi gyűlésre sereglettek egybe. A hatóság a gyűlést nem engedélyezte és utasítást adott ’annak karhatalommal való feloszlatása iránt. A rendőrhatóság emberei akkor léptek a terembe, amikor őseink éppen imádkoztak. Az imádság hallatára az ajtóban megálltak, tisztelegtek, az imádságnak kijáró tisztelettel várták be az áment és csak akkor hívták fel az egybegyűlteket a terem elhagyására. Hogy egy imádságot a mondat közepén szétszakított a rádió-közvetítés, erre még nem volt példa. * A javíthatatlan: Bangha Béla jezsuita nov. 8-iki, rádión közvetített beszédében megint, a reformáció ellen rántott kardot, hangsúlyozva, hogy »Luther csak hiúsága kielégítése céljából indította el útjára a. reformációt.« »Luther a pápával összeveszett s ezért nem engedte magát leszerelni.« »Elismerjük, hogy a reformációnak is van jó oldala, mint ahogy a háborúnak is volt, az összetört bögrének is van jó oldalaimért a fazekasnak keresetet jelent.« A beszéd folytatása hasonló együgyűségekből állott. Axel Munthe ismert könyvében, San Michele regényében egy falusi plébánost mutat be, aki ha belesült a prédikációba, zsebkendőt vett elő és a szószéken vég nélkül fújta az orrát. S ha ez sem segített a beszéd elvesztett fonalát megtalálni, akkor — Luthert és a protestantizmust szidalmazta. Önkéntelenül erre a falusi hitszónokra kell gondolnunk, amikor az érdemes jezsuita atyát halljuk, akinek egyetlen hálás témája van: Luther' és a reformáció. A zsinati javaslat alkotmányjogi és közigazgatási részéből. (Folytatás.) Szórványok. 14. §. A szórványok gondozása elsősorban az illetékes anyaegyházközség feladata és kötelessége. Amennyiben az egyházközség ezt a kötelességét nem megfelelően teljesítené, az egyházközség megfelelően intézkedik. Ilyen intézkedések megtételére az egyházkerület az egyházmegyét utasíthatja. A szórvány gondozásának költségeiről való gondoskodás az illetékes anyaegyházközség feladata. Fedezetül elsősorban a szórványbeli külbirtokosok egyházi adójából befolyó jövedelem és az apyaegy- házközség egyéb jövedelmének e célra fordítható része szolgál; igénybevehető továbbá a közalapból és az államsegélyből való támogatás. 15. §Az E. A. 29- §-a hatályát veszti. Egyházközségek területi viszonyainak megváltoztatása. 16. §Az egyházközségek területi viszonyainak megváltoztatásához, valamint új egyházközségek alakításához az egyházmegyei és az egyházkerületi közgyűlés jóváhagyása szükséges. Oly anyaegyházközségek, melyek népességi vagy anyagi erőtlenedés miatt lelkészi, lelkésztanítói és tanítói állások fenntartására képtelenekké váltak, mint leány-, fiókegyházak és illetve szórványok a szomszédos anyaegyházközséggel lelkészed szempontból összevonatnak. Amennyiben pedig valamely egyház- község lélekszáma a négyezret meghaladja, a hívek lelki gondozása érdekében az egyházközség új lelkészi kört tartozik felállítani. Minden lelkészi kör önálló lelkészi gondozásáról a gyülekezet gondoskodni tartozik. Az ilyen változásokról a közigazgatási hatóság esetről-esetre értesítendő. 1 Az E. A. 30- §-a hatályát veszti. Az egyházközségi közgyűlés. 17. §. Az egyházközségi közgyűlés tagjai. a) hivataluknál fogva: az egyházközség rendes vagy helyettes lelkészei és segédlelkészei, kántorai, az egyházközségi felügyelő és másodfelügyelők, az egyházközségnek egyéb rendes és rendkívüli tisztviselői, a vallástanítő lelkészek, az egyházközségnek evangélikus vallású óvónői, tanítónői, tanárai, tanárnői; b) az egyházközségnek az egyház terheit viselő családfenntartó vagy nagykorú férfitagjai; c) az egyházközségnek nagykorú nőtagjai, akik vagy maguk vagy akiknek családfői az egyházközség fenntartásához hozzájárulnak. Az E. A. 41. §-a hatályát veszti.
