Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1936-11-08 / 44. szám

334. oldal. EVANGÉLIKUS ÉLET 1936. november 8­szélték meg. Ez évben a vallástanítás, a konfirmáció, a temetési ágenda, a lelkészi becsületszók és a család pásztorolása volt kijelölve. Igen értékesnek tartjuk a létrejött közös határozatokat. Kiemelkedő esemény, hogy a magyar lelkészegyesület a finn és az észt lelkészegyesületekkel közös konferenciákat kezd és az elsőt a jövő évben Budapesten tartják meg. Legkiemelkedőbb eseménye azonban a lelkész­egyesületi közgyűlésnek az a meleg és testvéri nyi­latkozatváltás volt, mely nyilvánosan folyt le az országos református lelkészegyesület képviselői és a MELE között. Muraközy Gyula a református lelkész egyesület nevében bensőbb és aktívabb együtt mun­kálkodásra hívta az evangélikusokat, történelmi szük­ségnek mondotta ezt, mint szolgálat-közösséget. D Raffay Sándor a MELE nevében nemcsak készségét fejezte ki a benső testvéri együttmunkálkodásra, ha­nem a mai idők egyik legnagyobb parancsának mon­dotta, hogy a reformáció gyermekei az eddiginél is közelebb jöjjenek egymáshoz. Mindnyájan reméljük, hogy ennek a kezdeményezésnek komoly és áldásos következményei lesznek. A gyűlés további folyamán Dr. H. Gaudy László tartott érdekes előadást a sajtókérdésröl. Az Országos Luther Szöv etség közgyűlése. Dr. Bencs Zoltán orsz. elnök a Luther Szövetség kezdetben lassan indult, de most mindjobban terjedő életéről és annak fejlődéséről szóló beszéddel nyi­totta meg a közgyűlést. Hangsúlyozta, hogy a Luther Szövetség vezetői nem társadalmi pozíciót keresnek a Szövetségben, hanem egyedül az egyház erősítését. Fritz László dr. Luther Szövetségi igazgató szer­vezési kérdéseket, Kemény Lajos az Evangélikus Életet, Szántó Róbert az evangélikus napokat, Artner Oszkár a szövetség pénzügyi helyzetét ismertette, örömmel vette a közgyűlés, hogy a szövetség ér­tékes propaganda iratot adott ki, Dr. H. Gaudy László »Házassági káté«-ját, mely kitűnő segítséget jelent majd a reverzális harcban. Uj alelnökké vá­lasztották Ostffy Lajost, Laszkáry Gyulát és Pazár Istvánt. A papnék egyesülete. A papnék egyesülete első évtizedét zárta és D. Kovács Sándorné elnöklete alatt örömmel állapí­totta meg a szép munkaeredményeket. A főtitkári jelentést Irányi, Kamillné tér,esztette be, majd a kerületi jelentések következtek. Üléseket tartott még: az Ev. tanáregyesület, a Misszióegyesület és az Ev. Nöegyesületek Orsz. Szövetsége, melynek tárgyso­rozatából kiemelkedett Pazár Istvánná előadása. Ütmepségek, elcadások. Az egyetemes közgyűléssel kapcsolatban, az Nőegyesületek Országos Szövetsége »Magyar estet« rendezett, melyen Pékár Gyula tartott érdekes elő­adást. A papnék szeretetvendégségén Dr. Sztra- nyavszky Sándor a prot. paróchiák életének jelen­tőségét fejtegette meleg és komoly szavakkal. A Tanáregyesületben Kilczer Gyula, Rezessy Zoltán és Zelenka Margit tartottak előadásokat, a papnék konferenciáján Dr. Jánossy Lajos és Csővári Dezsőné, a Missziőegyesület estélyén Ihmels Károly, a lipcsei Gusztáv Adolf egylet Igazgatója tartott előadást, a Magyar Luther Társaság estélyén pedig Dr. Vie- tórisz József méltatta a , Tranoscius szerzőjének életét és müvét. Az egyetemes közgyűlést megnyitó istentiszte­leten D. Kovács Sándor dunáninneni püspök hirdette az Igét. A nyíregyházi egyházközség jubileumi ünnepségei. A nyíregyházai egyházközség ősi temploma fel­szentelésének 150 éves évfordulója alkalmából ok­tóber 24. és november hó 1-e között ünnepi hetet rendezett, mindvégig gazdag és lélekemelő program­mal. —- Az ünnepi hét első napján tartotta a tiszai egyházkerület presbiteri konferenciáját, amely az egyetemes papság elvével foglalkozott. Bélák Sándor tokaji lelkész igehirdetése után homrogdi Lichtenstein László egyházkerületi felügyelő nyitotta meg a kon­ferenciát. Előadást tartottak: dr. Vető Lajos szol­noki, Marcsek László ózdi lelkészek és Margócsy Emil nyíregyházi egyházfelügyelő. A konferenciát D. Geduly Henrik püspök imádsága zárta be. — Az el­nöki megnyitóval kapcsolatban a konferencia részt­vevői bensőséges ünneplésben részesítették D. Ge­duly Henrik püspököt, aki ezen a napon töltötte be 70-ik életévét. Az ünnepi hét fénypontja az október 25-én, va­sárnap, az ősi templomban tartott ünnepi istentisz­telet és az istentisztelet után tartott ünnepi közgyű­lés volt. Az istentiszteleten D. Geduly Henrik püspök hirdette az igét. Az ünnepi ‘hét alkalmával a nyíregyházi egyház- község kebelében működő belmissziói egyesületek ün­nepi összejövetelt tartottak. A nyíregyházi evangé­likus Misszióegyesület ünnepi ülésén, okt. 26-án,<dn Ihmels Károly egyetemi tanár, a lipcsei Misszió igazgatója tartott nagyhatású előadást. —- Ünnepi összejövetelt tartott az evangélikus férfiak biblia­köre is, amelynek előadója Szohor Pál polgármester, iskolaszéki elnök volt. — Az evangélikus nőegylet okt. 27-én tartotta ünnepi összejövetelét, amelyen Egyed Aladár szegedi esperes tartott előadást. — Október 29-én, csütörtökön este a vasárnapi iskolai vezetők csoportja rendezett ünnepi előadást. — Ok­tóber 30-án .pénteken az Ifjúsági Luther Márton Kör tartott vezető konferenciát, amelynek előadói Kn'eger Mihály lelkész, Margócsy Emil egyházfel- gyelő, Erőss Sándor KIÉ titkár. Solymár János s. lelkész, Kiss János tanító és Pass László 'al*- esperes-lelkész voltak. — Ugyancsak 30-án volt az evangélikus középiskolás ifjúság úrvacsora előkészítő konferenciája, amelynek főgondolata a következő volt. »Gazdátlan vagyok«, »Bűnös vagyok«, »Megváltott vagyok«. Az ünnepi hét folyamán tartotta a tiszavidéki egyházmegyei tanítóegyesület ünnepi közgyűlését, — amely alkalommal történt a nyíregyházi elemi iskola volt igazgatói arcképének a leleplezése. — Október 27-én avatta fel a ^nyíregyházi elemi iskola diszzász- lóját Krieger Mihály püspöki masodlelkész. Ezen a napon volt még a nyíregyházi elemi iskola hősi ha­lált halt tanítói emléktáblájának a leleplezése. A reformáció emlékünnepét megelőző estén a honvéd gyalogezred zenekara toronyzenét adott az ünneplő tömegeknek. —• A reformáció emlékünnepén külön istentisztelet és Urvacsoraosztás volt a közép- iskolás tanulóifjúság és a gyülekezeti tagok részére. Reformációi emlékünnepélyek voltak külön a tanyai elemi iskolai növendékek és a városi elemi iskolai tanulók részére, ünnepélyt rendezett ezenkívül a nyír­egyházi főgimnázium tanári kara és ifjúsága. Az ünnepi hét minden napján, a reformáció em­lékünnepéig, sorozatos istentisztelet volt a templom­ban, s az igehirdetések összefoglaló gondolata volt: »Mit jelent evangélikusnak lenni?« A helybeli lel­készeken kívül az Igét hirdették: Marcsek János ózdi, Varga László abaújszántói és Egyed Aladár szegedi lelkészek. Az ünnepi hét folyamán a nyíregyházi tantes­tület, a középiskolás és elemi iskolás ifjúság, vala­mint a Luther Márton Kör tagjainak az előadásában négyszer került, színre az »Üzennek az ünnepek« című ünnepi játék, mindvégig óriási nagy érdeklődés mellett. . ^ : •

Next

/
Thumbnails
Contents