Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1936-01-26 / 4. szám
4 szám EVANGÉLIKUS ÉLET 27 oldal felügyeletet felette, ki maga is teljesen tájékozott az illető munkakörben, ismeri a vonatkozó törvényes rendelkezéseket és egyúttal ismeri a mindenkori tényállást is. A célnak és a gyakorlati életnek tehát sokkal jobban megfelelő az K. A. rendelkezése, annak megváltoztatását semmi sem indokolja. Mindezektől eltekintve az ily alakban tervezett felügyeletnek semmi hatálya nincs, mert a szakasz nem ad szankciót a felügyeleti hatóságnak. Az E. A. a felügyeletre jogosított elnökségeknek büntetőhatáskört adott a kötelességmulasztó tisztviselővel szemben: azt meginthette, rendbírsággal sújthatta, ha pedig súlyosabb természetű cselekményt követett el, joga volt azt állásától felfüggeszteni s ellene fegyelmi eljárást indítani. A közgyűlésnek a tervezet szerinti alakjában ilyen joga nincs. Szükségtelen tehát a közgyűlést olyan dologgal terhelni, melyből zavar, személyeskedés, vita ugyan bőviben teremhet, csak éppen a dolgot előbbrevivő gyakorlati eredmény nem, mert nincs szankció a közgyűlés kezében. Leghelyesebb tehát, ha a g), illetve f) pontokat a vonatkozó szakaszokból kihagyjuk. 4. Zavartkeltő és az egész rendszerrel ellentétben álló a javaslat 43. §. g) pontjának második része. Ez kimondja, hogy az egyház- kerületi közgyűlés az egyházmegyei közgyűlés határozata ellen beadott fellebbezések felett másodfokban határoz. Ugyanis az egyházkerületi presbitérium hatáskörét szabályozó 45 . §. c) pontja ugyanezen jogkört az egyházkerületi presbitériumra ruházza. Sem az egyházmegyei közgyűlésnek, sem pedig az egyetemes közgyűlésnek ily hatásköre nincs, ott mindig a presbitérium hatáskörébe tartozik a felebbe- zések elbírálása. Semmi indok sem javallja azt, hogy ettől az elvtől a kerületi közgyűlés érdekében eltérjünk. Viszont az sem lehet, hogy ugyanazon felebbezés felett egy időben a közgyűlés is, a presbitérium is határozzon. Úgy hiszem ez külön fejtegetés nélkül is nyilvánvaló. A megoldás az. hogy a 43. S. g) pontjából a felebbezés elbírálása kihagyandó és így errevonatkozó hatáskörét le kell szállítani, viszont a presbitérium hatáskörét szabályozó 45. §. c) pontja hatályában meghagyandó. d r bví A liturgiái egység. Az utóbbi években nagy léptekkel haladtunk ennek megvalósítása felé. Az utolsó két egyetemes gyűlés a liturgiái bizottság javaslatai alapján gyönyörű egyhangúsággal hozta meg ez ügyben a határozatait. Sokat tettek ennek az egységesnek mondható közvéleménynek a kialakulása terén az utóbbi évek különösen tartalmas, céltudatos programúi szerint dolgozó lelkészegyesü’eti konferenciái. Már azt reméltük, célhoz jutunk. A legutolsó hónapokban azonban ismét messze kerültünk ettől. Éppen most állott elő a szarvasi egyházközség egy új énekeskönyv kiadásának tervével, sőt előmunkálataival. Kétségtelen, hogy azt szeretnék a kiadók, ha éne- keskönyvük minél szélesebb elterjedést nyerne, ami egészen természetes. Nagyszerű lendülettel fogtak a munkához, s az utolsó egyetemes gyűlés tudomásul vette ezt a tervet, sőt elő is mozdította. Nehéz volt mást határozni. Ezzel azonban önkéntelenül meggyengíti a már olyan nagyon előrehaladott liturgiái egységet. Éhez ugyanis szükséges és kívánatos az egységes, egyetemes énekeskönyv is. Már ezt a célt is meglátta az ME DE elnöksége és éppen megtette ebben az irányban az első lépéseket is. Nagyon helyes volt ezt a tervet felvetni, hiszen az egyetemes énekets- könyv előmunkálatait: a Lelkészegyesületnél hi- vatottabb tényező nem is végezheti. Ennek most már — legalább egyelőre — vége van. Aligha lehetséges mást tenni, mint megvárni a fejleményeket. Az új szarvasi énekeskönyv bizonyára nem lesz egyetemes. Nem is mutatkozik az erre való törekvés. Egy kisebb vagy nagyobb réteg igényeit kívánja — nagyon dicséretes buzgóság- gal — kielégíteni. Van azonban ennél magasabb szempont is: az egyetemes érdek. Állandóan tapasztaljuk, hogy a jelenlegi énekeskönyveink nem olyanok, amilyenekre, vagy inkább amilyenre igen nagy szükségünk van. Aki gondosan keresgeti az istentiszteletekre a megfelelő énekeket, az állandóan tapasztalja, hogy nem bír — a legtöbb esetben — az egyébkérai igen szép és értékes énekgyűjteményeinkben ilyeneket találni. Nem tapasztalom, hogy olyan igen nagy eltérések lennének az igényekben, hogy ezeket kizárólag több'énekeskönyv haszi- nálatával lehetne kielégíteni. Ha az ének szép és jó, akkor az minden hivő embert egyaránt kielégít. Minjt a Biblia is kielégít minden vah- lásos igényt, meg a jó igehirdetés is: egyaránt jó a magas és kevésbbé magas értelmi színvonalon álló hívő léleknek. Lehetséges, sőt éppen azért, mert nincs meg, szükséges is az egyetemes énekeskönyv. Ezt tudnánk olcsóvá, s így a mindég erősebben hangoztatott szórványgondozásunknak igen hatásos eszközévé tenni. Egy ilyen énekeskönyvet megvehetnének már az iskolás gyermekeknek is és így előmozdítanánk a gyermekek énektanulását. Amelyik szórványban lakó családban ott az énekeskönyv a Bijblia mellett, ott még él az evang. egyházhoz való tartozás érzése, mert táplálja azt a Biblia mellett az énekeskönyv és esetleg a valóban hitvallá1- si alapon álló imádságos könyv. Egyetemes énekeskönyv mellett lehetséges* az egyetemes korálkönyv és így a szintén na-* gyón kívánatos egységes éneklés. Nagyon figyelemre méltó szempontokát hozhatnak fel a szarvasi énekeskönyv kiadásával kapcsolatosan, de ezek mégis alacsonyabb
