Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1936-10-18 / 41. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST VII. DAMJANICH-u. 28b. Telefonszám: 1-335-92. Kiadja az

ORSZÁGOS LUTHER SZÖVETSÉG

EGYH ÁZT ÁRSAD ALMI, KULTURÁLIS ÉS BELMISSZIÓI, EGYHÁZPOLITIKAI HETILAP. A szerkesztésért felelős: KEMÉNY LAJOS.

Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRA:

Egész évre 4.40, félévre 2.20 pengő- Postai csekk száma: 20.412. Felelős kiadó: Dr. FRITZ LÁSZLÓ.

TARTALOM: D. Raffay Sándor: Önmegtagadó és kereszthordozó élet. — Dr Benczúr Vilmos: Az egyházközségek a zsinatijavaslatában. — Linder László: Luther és a zene. — Dezséry László: Oxfordi „House party“ Budapesten. — Figyelő. — A zsinati javaslat alkotmányjogi és közigazgatási részéből. — Hirek.

Önmegtagadó és kereizthordozd élet.

(D. D. Raffay Sándor temetési beszéde Gömbös Gyula miniszterelnök koporsójánál.)

Ezután azt mondta Jézus tanítványainak: Aki engem követni akar, tagadja meg magát, vegye jel az ő keresztjét és úgy kövessen engemet! Máté 16,24.

Mintha csak a világ Megváltójának ezt a parancsolatát hallanám kicsendülni abból a korán kettétört életből, amely e koporsónál megszakadt. Mert jákfai vitéz Gömbös Gyula, Magyarország elhunyt miniszterelnöke nemcsak hazájának, hanem Megváltójának is hű katonája volt: kész volt ezt a kemény parancsolatot is teljesíteni. Apáinak evangéliumi szent hitéből és a szenvedések útját járó egyháza történetéből megismerte, hogy az ön- megtagadás és a keresztvállalás a keresztyén ember számára nem gyötrelem és nem lealáz- tatás, hanem öröm és felmagasztaltatás. Aki emberi és keresztyén hivatását igazán akarja betölteni és akinek a lelke ideálok magasságaiba akar emelkedni, annak meg kell tagadnia önmagát, annak fel kell vennie a keresztjét.

Kiváltképen, ha valaki magyarnak születik. Mert magyarnak születni és igaz magárként élni egyet jelent az önmegtagadással és a kereszthordozással. Aki magyarnak születik, sorsközösség alapján válik a kereszthordozás osztályosává. A magyar szabadság rajongói ezért lettek szinte kivétel nélkül bujdosókká s a magyar igazság- hősei ezért szenvedtek igaz- talanságot. E nemzet élettörvénye az, hogy dicsőségre juttató útja a szenvedések Golgotáján vezet keresztül.

Gömbös Gyula vállalta ezt az utat. Gyermekkorától erre készült. Én akkor találkoztam vele először, mikor a vörös csillag kezdett kibújni az alvilág sötét éjjeléből, hogy a magyar égbolt peremére hágva, perzselő tüzével elinduljon a nemzet nyugalmának, tisztességének, épségének és öröklött hagyományainak felégetésére. Gömbös Gyula vállalta a szembeszállás veszedelmének minden kockázatát. Tudta, hogy az út, amelyre lép, a keresztvállalás útja, mégis rálépett bátran, önfeledten, szent hittel és teljes önmegtagadással.

Mikor azután tisztes, férfias és becsületes küzdelem után a hatalom birtoklásának nehéz kérdésével birkózott a lelke, akkor is vállalta a kereszthordozást. Tudta, hogy óriási felelősséget vesz magára, mikor egy tépett nemzet sorsának intézését veszi a kezébe. Tudta azt is, hogy a megnemértés, a félreértés, a balítéletek, a gáncsvetések, a megtévesztő hízelke- dések és a riasztó támadások hullámverései között nehéz lesz a megállása, de ő mégis teljes önmegtagadással felvette a maga keresztjét, hogy teljesítse magyar hivatását: a jobb és szebb magyar jövendő útegyengetését.

Némelyek azt hitték, hogy a hatalmat szerette. Akik előtt azonban olykor feltárta a lelkét, azok tudják, hogy családján kívül csak a fajtáját és a hazáját szerette. Azzal a szeretettel, amellyel az édesanya öleli magához szenvedő gyermekét, azért mert szenvedi

Pedig" ő maga is szenvedő volt. Sokszor gyötörte kínzó fájdalom. De lelki tusakodásai mellett testi szenvedéseinek keresztjét is ön-