Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1936-09-06 / 36. szám

36. szám EVANGÉLIKUS ÉLET 267. oldal szerint elvégezheti az emberek lelkében titkos, szent munkáját. ' Otthon, Leipzigben sokszor megcsodáljuk azt a buzgóságot, amellyel a magyar teológusok a Rend- torff-házban, vagy más alapítványi helyen tanulják a német nyelvet nemcsak azért, hogy a teológiai iro­dalom megnyíljék előttük és tudomány-szakjukat né­met könyvből tanulhassák, hanem azért is, hogy itthon nemet evangélikus gyülekezetekben a hívek anyanyelvén szolgálhassanak. Meg vagyok győződve önökkel együtt arról, hogy a magyar teológusok ezen előkészülése még jobban kimélyítendő. Ugyanennek az érvnek kell érvényesülnie ak­kor is, amikor magyar származású hittestvéreinknek idegen államban, más nyelvet beszélő és más szoká­sokkal bíró felebarátok közti jogairól van szó. A németországi G.A.E. egystemes szeretetintéz- mény. Mi ugyanilyen egyetemességet kérünk önöktől. Nem a fajiságért, vagy a nemzetiségért, hanem az evangéliumért nyújtsuk egymásnak segítő kezünket mi különböző országok evangélikusai. Amikor egy­részt örömmel szemléljük Isten teremtett világának sokféleségét, másrészt sohasem szabad elfelejteni, hogy minden különbözőségek felett egyesít és ösz- szeköt bennünket a mi evangélikus hitünk és hit­vallásunk. Ennek az egységnek a tudatában segítet­tük eddig is Magyarország evangélikus szórvány­gyülekezeteit és intézményeit s a jövőben is ezt akarjuk cselekedni, amennyire erőnkből telik.« (Lásd Jubileumi Gyámint. Emlékfüzet 6. és 7. lapját.) Ez a kérés se nem keresztyénellenes, se nem ha­zaellenes. Ha annak a róm. kát. testvérnek meg van engedve, hogy miséjét nem magyar nyelven, hanem latin nyelven hallgathassa s ha ahhoz a zsidó pol­gártárshoz zsinagógájában héberül is szólhatnak, ak­kor tartsuk természetesnek, hogy annak az evangé­likus keresztyénnek szintén szabad anyanyelvén hall­gatnia az evangéliumot s elsősorban anyanyelvén tanulhasson imádkozni. Hisz ennek megtagadását sé­relmezzük nap-nap után a cseheknél, románoknál, szerbeknél. Nekünk magyar embereknek nem sza­bad azok hibájába esnünk. Kértem a németországi G.A.E-t, hogy küldje meg nékem a »Szabadság« cikkében említett Georg Rein­hard röpiratát a »Német Jézusról«. A G.A.E. nem ismeri ezt a röpiratot s nem is tudta nekem meg­szerezni még a lipcsei egyetemi könyvtárban sem. Kértem, hogy küldjék meg nékem a »Szabadság« c. lap cikkében s amúgy is egyes lapok cikkeiben sokat emlegetett azt a térképet, amely Németország határát a Balatonig akarja kiterjeszteni. Ezt a tér­képet sem ismerik. Néhány hónappal ezelőtt Sop­ronban járt Fali Endre, az Országos Revíziós Liga igazgatója. Szóvá tettem 5Iőtte a sokat emlegetett »pángermán« térképet. Válasza az volt, hogy ilyen nem létezik. Amikor válaszcikkem már készen volt, kaptam meg betekintésre a német G.A.E. központjának köz­vetítésével a Perthes-cég levéltárából a kérdéses Atlast: »Justus Perthes: Alldeutscher Atlas. Bear­beitet von Paul Langhans. Mit Begleitworten: Sta­tistik der Deutschen und der Reichsbewohner. — Unter Förderung des alldeutschen Verbandes. — 111. Auflage. — Gotha: Justus Perthes, 1903.« Ennek részei: Begleitworte. — 1.Verbreitung des Deutschtums auf der Erde. 2. Das Deutschtum in Europa und im Morgenlande. 3. Deutsche und Un­deutsche im Deutschen Reiche. 4. Deutschland nach Osten, (egy alcím: Verteilung der Volksstämme in Österreich-Ungarn ... Anteil derNationalitäten an der Bevölkerung Österreich-Ungarns). 5. Hauptsitze des Deutschtums Ubersee. A 4. rész »Deutschland nach Osten« a valódi tényállásnak: s a mai magyarhoni térképeinknek tel­jesen megfelelő s azokkal teljesen megegyező etno­gráfiai térképet tartalmaz. Eredetileg az volt a szándékom, hogy lefényképeztetem a térképet. Azon ban az első pillanatra láttam, hogy felesleges munkát és költséget vállalnék. Mert mint mondom, a térkép teljesen egyezik azokkal az etnográfiai térképekkel, amelyek a mi középiskoláinkban is használatosak. Ma­gyarország határai pontosan ki vannak jelölve, te­hát nem folynak össze Németországgal s az osztrák tartományokkal.' Igaz, egy csomó helységnév németül van jelezve, de ugyanazt találjuk, hogy csak egy példát említsek, Mayers Konversations-Lexikonban is és Ladislaus von Buday, Professor der Statistik an der Technischen Hochschule in Budapest. Ungarn nach dem Friedenschluss (1922) című könyvében is. — A nagyobb németnyelvű szigetekbe pontosan be vannak rajzolva a magyarlakta vidékek szigetei is. A statisztikai adatok is teljesen megfelelnek a való­ságnak. Igazán nem tudom, hogy mit lehet ezen a térképen kifogásolni? Megengedem, hogy vannak olyan német emberek, akik bizonyos nagynémet velleitásokkal vannak át­itatva s a maguk elgondolása szerint szeretnék meg­rajzolni Magyarország földrajzát és megírni Ma­gyarország történelmét. Magam is találkoztam már ilyennel. Ezeket fel kell világosítani nyugodtan, hig­gadtan, határozott, de amellett békességes és sze­líd beszéddel. De maga a G-A.E. s annak vezető­sége távol áll ilyenektől. A G-A.E. az egész világot átfogó egyházi, evangéliumi szerv, melynek — is­métlem — jelszava: »Azért míg időnk vagyon, min­denekkel jót tegyünk, kiváltképen a mi hitünk cse­lédeivel.« (Gál- 6:10.) Higyje el a »Szabadság« c lap cikkírója, hogy ez a hittestvéri szeretet egészen jól összefér a leg­bensőbb legtisztább, legszentebb hazaszeretettel. A G.A.E. dolgozik, hogy megvalósuljon Gusztáv Adolf hős svéd király álma, a »Corpus Evangelico- rum«, az összes evangélikusok teste, a valamennyi evangélikusokat összefogó szervezete. Ilyen áldott munka köti össze a mi magyarhoni G. A- Gyáminté­zetünket és a németországi G.A-E.-t. S ettől a mun­kától semmiféle a tényeknek megnemfelelő vádas­kodások el nem térítik sem az egyiket, sem a má­sikat. Ezekben kívántam a »Szabadság« c. lap cikk­írójának a G.AE.-re vonatkozó tévedéseit helyre­igazítani. Ha a cikkíró többet kíván a G.A.E-röl tudni, szívesen állok rendelkezésére. Ziermann Lajos. A Dunáninneni egyházkerület közgyűlése. Szeptember 3-án kezdődtek a dunáninneni egy­házkerület közgyűlését bevezető bizottsági ülések, melyek közül a lelkész-értekezleten megjelent Dr. Sztranyavszky Sándor titkos tanácsos, egyházkerü­leti felügyelő is, aki mindvégig figyelmesen hallgatta, sőt hozzászólásaival gazdagította is a lelkészek egy- házépítö komoly tanácskozásait. Este gyámintézeti istentisztelet keretében avatta fel a püspök a kerület most végzett két teológusát, Aranyi Józsefet és Szepessy Károlyt. A szertartást Szente Lászlóné művészi énekszólója és a helybeli egyház férfikarának éneke tette ünnepélyessé. Utána az acélgyári tiszti kaszinó termében közös vacsora volt, amelyen résztvett a város minden ve­zető egyénisége, az egyházkerületi gyűlés minden tagja és az egyház presbitériuma teljes számmal. A vacsorán elhangzott beszédek között örömmel fo­gadták az egybegyűltek Traum Péter róm. kát. es­peres-plébános felszólalását, melyben többek között a következőket mondta: »Az evangélium nem ad jogcímet a gyűlölködésre, az evangélium sehol sem mondja, hogy gyűlöljétek egymást. Ez pedig kötele­zően vonatkozik mindenkire, aki az evangéliumot hir­deti és követi.« Megnyugtatóan hatottak ezek a sza­vak éppen akkor, midőn a város másik plébánosa csak felsőbb utasításra egyezett bele, hogy egy ma­gyar hősi emlékmű felavatásánál az evangélikus lelkésszel együtt szolgáljon.

Next

/
Thumbnails
Contents