Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1936-08-30 / 35. szám

35. szám EVANGÉLIKUS ÉLET 261 oldal két látna el így a Gyámintézet vallástanköny­vekkel.« — Hogy könnyen megvalósítható ez az indítvány, mutatja az, hogy e sorok írója évek óta egy fővárosi vallástanártól kap­ja a szórványokon lakó evang. gyermekek sza­rná ra az elhasznált valláskönyveket, számsze­rűit 30—40 clrb-t. De ugyanattól a szórvány­harcos vallástanártól tudom, hogy szórványai­mon kívül még egy gyülekezetei lát el használt valláskönyvekkel. — Amit meg lehet való­sítani egyes esetekben, miért ne lehetne meg­valósítani országszerte? — A szórvány gyüle­kezetek a Gyámintézettől kérvényeznének val­lásiam könyveket, amely vallásiam könyvek­ből egyházi kölcsönkönyvtárat létesítene az illető gyülekezet és év elején kikölcsönözné díjmentesen a szórványokon lévő evangélikus gyermekeknek, tanév végén viszont össze­szedné. Ugyancsak a szórványokon lévő iskolás­gyermekek valláskönyvekkel való ellátását cé­lozza az az indítvány is, hogy a szétosztásra kerülő szórvány-segély bizonyos százalékáért a felettes Gyámintézetek vásároljanak vallásta- ni könyveket a szórványok számára. Ha nagy tömegben vásárolják, igen olcsón jutnak hoz­zá. Fontos, hogy minél több könyv kerüljön szétosztásra. Az egyes szórvány- és misszió­központok jelentsék be igényeiket a hittan- könyvekre. Felettes hatóságok pedig ellenő­rizzék, hogy tényleg megfelelő helyre jutnak-e az igényelt hittankönyvek. Ez indítvány indokolt voltát mutatja az, hogy egyházmegyénk egyik most alakult misz- sziói pontjának 107 elemi iskolás gyermeke közül csupán mintegy 10 gyermeknek van valláskönyve, a többinek egyáltalában nincs. Nem gondolnám, hogy nagyon elszigetelt je­lenség lenne ez a szórványokon. A gyémántmezők kiaknázatlanok, igyekez­zünk azokat kiaknázni és szórványaink javára fordítani. fíenkóczi Dániel. Éneklő kövek. Közel négy évtizeddel ezelőtt, amikor ép ilyentájt búcsút mondtam a tübingeni egyetemnek, hazafelé tartva kiszálltam Németország és Svájc határán s felmentem a 700 méter magasságú Hohentwiel hegyre. Gyönyörű kilátás nyílik onnan a Bodeni tóra és az Alpokra. A hegy tetején várromok köszöntik az embert. A 30 éves háborúban még fontos szerepet ját­szott a vár. Később államfogház lett, amelyben többek közt a mély vallásosságáról, egyúttal hajt- hatatlanságáról híres államférfiú: Moser János Ja­kab 5 évig súlyos várfogságot szenvedett. A szebb- nél-szebb énekversek voltak az ártatlanul szenvedő, szókimondó férfiúnak vigasztalói éjjel és nappal. Koppantójával, hamvvevö ollójával ezernél több szép éneket vésett a börtön falára, köztük kedvenc ének­versét: »Krisztus vitéze nem remeg, Sötét éj, Száz ve­szély nem ijesztheti meg; Mennyben ragyog ko­ronája, Bátran áll, Bár halál Sújtson is le rája.« (377. ének 6- v.) Van azonban ennek az egészen különálló Ho­hentwiel hegynek egy másik nevezetessége is. A hegy tele van zöldes-szürke Phonolit-kövek- kel, az ú. n- éneklő kövekkel. Ha az ember kezébe vesz ilyen kődarabot s gyengéden megkoppantja, énekhangot ád, ezért is nevezik »éneklő kőnek.« Ezzel a kővel építenek ott a romok helyén új épü­leteket. Magyarhoni evangélikus egyházunknak is sok régi gyülekezete, mely egykor erős vára volt az evan­géliumnak s melyekben a hitvalló ősök éltek, szen­vedtek és meghaltak, romokban hever. Mások el­szegényedtek s a legnagyobb nyomorúsággal küz­denek. Segíteni kellene rajtuk- Újból kellene építeni Sión kőfalait. Talpra kellene állítani s hegyen épí­tett várossá kellene megint tenni sok eklézsiát. Ámde ez csak úgy lehetséges, ha egyházunk tag­jai mind élő tagok, »élő kövek« lesznek. Ez vi­szont csak úgy lehetséges, ha azok az »élő kövek« éneklő kövek lesznek: hangot adnak mikor az ember szí- vük-lelkük ajtaján kopogtat, ha lelki házzá épülnek s olyan áldozatokkal áldoznak, amelyek kedvesek is­tennek a Jézus Krisztus által. (I- Péter 2:5.) A Magyarhoni Gusztáv Adolf Gyámintézet, mint esztendőkön át, ezidén is gyengéden szeretne kopog­tatni az »élő kövek« szívén-lelkén s szeretetadományt kérni az ú. n- »központi gyűjtésre«. A begyült ősz- szeggel azután egy különösen szegény gyülekezeten akarna nagyobb adománnyal segíteni. Jó néhány száz levelet bocsátunk ki, hogy a posta elvigye kü­lönösen azokhoz, akikhez a tavaszi kérelem., a házi gyűjtés kérelme nem jutott el. Evangélikus Testvérünk! Tekintsd ezt a levelet, mely előtted fekszik, szerény, gyengéd kopog­tatásnak szíved-lelked ajtaján. Légy »élő kő, légy »éneklő kő«, mely megérzi a hittestvéri szeretet kopogtatását. Hozz olyan áldozatot, mely kedves Is­tennek a Jézus Krisztus által. Engedd, hogy beleépít­sünk a »lelki házba«, hogy az Ur megváltottál megtérhessenek és ujjongás között Sionba jöhes­senek; és örök öröm fejükön, vigasságot és örömöt találjanak; és eltűnjék a fájdalom és sóhaj. (Ésaiás 35:10.) Sopron, 1936 augusztus 16-án. Ziermann Lajos s. k- a magyarhoni G. A- Gyámiintézct egyházi elnöke. Gyámintézetünk egyházi elnökének kérését a ma­gunkévá tesszük s azt hittestvéreink szíves figyel­mébe s áldozatkész szeretetébe ajánljuk. »Központi gyűjtés címén eddig 1.) 817.50 P; 2 ) 360 P; 3.) 834 P; 4.) 300P; 5.)~540P; 6.) 436 P gyűlt össze. Ezen összegeket az Egyetemes Gyámintezeti közgyűlés a következő gyülekezeteknek adta: Komádi, Tatabány, Nagyvázsony; Vác, újból Komádi, Tatabánya, Fel- sőgalla, Zalaegerszeg és több bányakerületi gyüle­kezet. Az idén egy dunáninneni s egy tiszakerüléti gyülekezetnek jut majd a központi gyűjtés, melyre az adományokat a Magyarhoni Evangélikus Gusztáv Adolf Gyámintézet pénztárába (Budapest, IV., Deák- tér 4.) kérjük beküldeni­Hittestvéri szeretettel báró Feilitzsch Berthold s. k- a magyarhoni G. A- Gyámintézet vil. elnöke­Sárkány Béla s. k. Dr Tomcsányi Vilmos s. k. bányakerületi gyámintézeti egyházi, ill. világi elnökök. Schölte Ödön s. k. Sárkány Béla s. k. dunántúli, Dr. Tomcsányi Vilmos s. k. bányai, Dr. Dómján Elek s. k. Prohradszky János s. k. Pazar István s. k. Laszkáry Gyula s. k. tiszai, dunáninneni, egyházkerületi gyámintézeti egyházi és világi elnökök.

Next

/
Thumbnails
Contents