Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1936-08-23 / 33-34. szám

254. oldal EVANGÉLIKUS ÉLET 33-34. szám szeretnénk egyesíteni még a legkomolyabb célok érdekében sem. Viszont kétségtelenül kö­telessége a templomok szellemének harcolni a mozik szellemével, melynek vadhajtásai foj- togatóan veszedelmesek. * Egészen sajátságosán magyar hírt olva­sunk arról, hogy az aradi evangélikus egyház elhatározta, hogy Ormay Norbert, 1848-as hon­védezredes porait exhumáltatja és díszsírhe­lyen újra eltemetteti. Ormay tulajdonképen megelőzte néhány héttel az aradi tizenhárom vértanút, Haynau utasítására kihallgatás nél­kül akasztották fel. Illő kegyelet az aradi evan­gélikus egyház részéről, hogy emlékét őrzi és tiszteletben tartja — odaát. * Ez a katolikus vidék nem nagyon vallá­sos. Templomaiban még sok ember elférne va­sárnaponként. Mégis egy fiatal asszony, aki­nek az apja kovácsmester, nagyon kedvesen fe­lelt kérdezősködésemre. »Igaz, — mondotta — hogy én nem igen járok templomba, de Is­tent szeretem, ügy képzelem, hogy Ő olyan, mint az édesapám: csak tisztább, okosabb és jobb és még többet dolgozik ...« K. L. * Felekezeti türelmetlenség bántó és szé­gyenletes tünete a Csanádi püspök tiltakozása Benedek debreceni professzornak a budapesti egyetemre történt kinevezése ellen. Csak azért, mert nem katolikus! Mikor néhai jóemlékezetű Moravcsik professzor helyét nem az egyedül hivatott Németh Ödönnel, hanem az egészen más szakmabeli Schaffer tanárral töltötték be, ak­kor is a felekezeti szempont volt áz irány­adó. Schaffernek kellett jönnie, mert katolikus. Most Benedeknek nem szabad jönnie, mert re­formátus. De hát mi lesz ebből az országból és ennek tudományos hiteléből, ha mindig csak a felekezeti rövidlátás irányítja a kinevezése­ket. És mikor áll már egyszer sarkára a pro­testáns önérzet és elfogulatlanság, hogy az ilyen gyermekes felekezetieskedést megszégye­nítse? És katolikus testvéreink mikor ébred­nek már annak belátására, hogy a közéletet és a tudományt nem lehet kicsinyes felekezeti kor­látok közé szorítani és mindent mindig fele­kezeti szempontból megítélni. Az egyházi törvénykezésről szóló zsinati javaslat. (Folytatás.) ELJÁRÁS FEGYELMI VÉTSÉGEK TEKINTETÉBEN. A fegyelmi eljárás költségei. 89. §. A törvényszék az ítéletben, vagy olyan határozat­ban, amely az eljárást előtte befejezi, az eljárás« költsége iránt hivatalból intézkedik. Külön-külön megállapítja egyrészt a bíróságnak, a bíróság tagjainak, a bírósági kiküldöttnek, a jegy­zőkönyvvezetőnek és a közvádlónak a költségét és esetleg napidíját, valamint a bíróság, illetőleg az elnökség által előlegezett költséget (hivatalos költ­ség), másrészt a felek költségét, ideszámítva a kép­viseletükkel vagy védelmükkel járó költségeket és a bizonyítási eljárással felmerült s általuk előlegezett költséget és az esetleges ügygondnok költségét is. Ha a törvényszék az eljárást megszünteti, vagy felmentő ítéletet hoz, az eljárás költsége és a pa- naszlottnak okozott költségek — ideszámítva a vé­delemmel járó költséget is — megfizetésére a pa­naszost, vagy ha az eljárást hivatalból indították meg, azt az egyházi testületet kötelezi, amely az eljárást kezdeményezte. Ha a törvényszék a panaszlottat bűnösnek' mondta ki, őt az eljárás költségeinek és a pana­szosnak okozott költségek megfizetésére kötelezi, —T ideértve a panaszos képviseletével járó költségeket is. A költség megfizetésére tizenöt napi határidőt kell szabni. 90. §. A bizonyítási eljárás költségét, különösen a ta­nuk utazási költségét és a szakértő díját és költségét, az a fél tartozik előlegezni, amelyiknek kérelmére a bizonyítás felvételét, a tanú, szakértő kihallgatását a törvényszék elrendelte. A bizonyító fél igazolt szegénysége esetében minden költséget, egyéb eset­ben a közvádló indítványára elrendelt bizonyítás költségeit, úgyszintén az ítélet hozataláig, illetőleg az ítélet alapján való behajtásig el nem mulasztható költségeket az az egyházi testület előlegezi, amely az eljárást kezdeményezte s ha az eljárást hivatalból indították meg, az a hatóság, amely azt elrendelte. 91. §. Magánpanaszra indított fegyelmi ügyben a tör­vényszék elnöksége a költségek biztosítására 500 pen­gőig terjedhető előleg befizetését követelheti, amely­nek letételéig, hacsak a közérdek sérelmével nem jár, az eljárás megindítását függőben tartja. A költ- ségelöleg kiegészítését a törvényszék elnöksége az eljárás folyamán bármikor kívánhatja. Az elnökség­nek a költségbiztosíték tárgyában hozott végzése ellen felfolyamodásnak van helye a törvényszékhez. Felfüggesztés. 92. /§. A fegyelmi éljárás megindítására jogosult ható­ság (49. §.) a fegyelmi eljárás megindításával egy­idejűén s ha utóbb szükséges, a fegyelmi eljárás során is felfüggesztheti a tisztviselőt, vagy más alkalmazottat állásától, vagy szolgálatától, ha; 1. a vétség olyan súlyos, hogy a panaszlottat előreláthatóan hivatalvesztésre fogják ítéln(i s a pa- naszlottnak a további hivatali működése, vagy szol­gálata az egyházi közérdeket sértené; 2. ha már a vétség gyanúja egymagában is indokolja, hogy a panaszlottat a hivatal tekintélyé­nek, vagy más egyházi közérdeknek megóvása szem­pontjából a fegyelmi eljárás befejezéséig a hivatal, vagy szolgálat ellátásától távoltartsák. A nyugdíjazás iránti törvényszéki eljárás (26. §.) megindítása után az 50. §-ban meghatározott hatóság elrendelheti a tisztviselőnek, vagy más alkalmazott­nak állásától, vagy szolgálatától felfüggesztését, ha az egyházi szolgálat zavartalan ellátásának, külö­nösen a helyettes zavartalan működésének biztosí­tása érdekében szükséges. A felfüggesztő határozatot írásba kell foglalni, indokolni s a felfüggesztettnek kézbesíteni kell. 93. §. A felfüggesztést az egyházmegyei elnökség kö­teles az egyházkerületi elnökségnek felülvizsgálat végett haladéktalanul bejelenteni; a felfüggesztett­nek pedig joga van nyolc nap alatt, birtokon kívül, az egyházkerületi elnökségnél a felfüggesztés meg­szüntetését kérni. < <

Next

/
Thumbnails
Contents