Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1936-08-23 / 33-34. szám
254. oldal EVANGÉLIKUS ÉLET 33-34. szám szeretnénk egyesíteni még a legkomolyabb célok érdekében sem. Viszont kétségtelenül kötelessége a templomok szellemének harcolni a mozik szellemével, melynek vadhajtásai foj- togatóan veszedelmesek. * Egészen sajátságosán magyar hírt olvasunk arról, hogy az aradi evangélikus egyház elhatározta, hogy Ormay Norbert, 1848-as honvédezredes porait exhumáltatja és díszsírhelyen újra eltemetteti. Ormay tulajdonképen megelőzte néhány héttel az aradi tizenhárom vértanút, Haynau utasítására kihallgatás nélkül akasztották fel. Illő kegyelet az aradi evangélikus egyház részéről, hogy emlékét őrzi és tiszteletben tartja — odaát. * Ez a katolikus vidék nem nagyon vallásos. Templomaiban még sok ember elférne vasárnaponként. Mégis egy fiatal asszony, akinek az apja kovácsmester, nagyon kedvesen felelt kérdezősködésemre. »Igaz, — mondotta — hogy én nem igen járok templomba, de Istent szeretem, ügy képzelem, hogy Ő olyan, mint az édesapám: csak tisztább, okosabb és jobb és még többet dolgozik ...« K. L. * Felekezeti türelmetlenség bántó és szégyenletes tünete a Csanádi püspök tiltakozása Benedek debreceni professzornak a budapesti egyetemre történt kinevezése ellen. Csak azért, mert nem katolikus! Mikor néhai jóemlékezetű Moravcsik professzor helyét nem az egyedül hivatott Németh Ödönnel, hanem az egészen más szakmabeli Schaffer tanárral töltötték be, akkor is a felekezeti szempont volt áz irányadó. Schaffernek kellett jönnie, mert katolikus. Most Benedeknek nem szabad jönnie, mert református. De hát mi lesz ebből az országból és ennek tudományos hiteléből, ha mindig csak a felekezeti rövidlátás irányítja a kinevezéseket. És mikor áll már egyszer sarkára a protestáns önérzet és elfogulatlanság, hogy az ilyen gyermekes felekezetieskedést megszégyenítse? És katolikus testvéreink mikor ébrednek már annak belátására, hogy a közéletet és a tudományt nem lehet kicsinyes felekezeti korlátok közé szorítani és mindent mindig felekezeti szempontból megítélni. Az egyházi törvénykezésről szóló zsinati javaslat. (Folytatás.) ELJÁRÁS FEGYELMI VÉTSÉGEK TEKINTETÉBEN. A fegyelmi eljárás költségei. 89. §. A törvényszék az ítéletben, vagy olyan határozatban, amely az eljárást előtte befejezi, az eljárás« költsége iránt hivatalból intézkedik. Külön-külön megállapítja egyrészt a bíróságnak, a bíróság tagjainak, a bírósági kiküldöttnek, a jegyzőkönyvvezetőnek és a közvádlónak a költségét és esetleg napidíját, valamint a bíróság, illetőleg az elnökség által előlegezett költséget (hivatalos költség), másrészt a felek költségét, ideszámítva a képviseletükkel vagy védelmükkel járó költségeket és a bizonyítási eljárással felmerült s általuk előlegezett költséget és az esetleges ügygondnok költségét is. Ha a törvényszék az eljárást megszünteti, vagy felmentő ítéletet hoz, az eljárás költsége és a pa- naszlottnak okozott költségek — ideszámítva a védelemmel járó költséget is — megfizetésére a panaszost, vagy ha az eljárást hivatalból indították meg, azt az egyházi testületet kötelezi, amely az eljárást kezdeményezte. Ha a törvényszék a panaszlottat bűnösnek' mondta ki, őt az eljárás költségeinek és a panaszosnak okozott költségek megfizetésére kötelezi, —T ideértve a panaszos képviseletével járó költségeket is. A költség megfizetésére tizenöt napi határidőt kell szabni. 90. §. A bizonyítási eljárás költségét, különösen a tanuk utazási költségét és a szakértő díját és költségét, az a fél tartozik előlegezni, amelyiknek kérelmére a bizonyítás felvételét, a tanú, szakértő kihallgatását a törvényszék elrendelte. A bizonyító fél igazolt szegénysége esetében minden költséget, egyéb esetben a közvádló indítványára elrendelt bizonyítás költségeit, úgyszintén az ítélet hozataláig, illetőleg az ítélet alapján való behajtásig el nem mulasztható költségeket az az egyházi testület előlegezi, amely az eljárást kezdeményezte s ha az eljárást hivatalból indították meg, az a hatóság, amely azt elrendelte. 91. §. Magánpanaszra indított fegyelmi ügyben a törvényszék elnöksége a költségek biztosítására 500 pengőig terjedhető előleg befizetését követelheti, amelynek letételéig, hacsak a közérdek sérelmével nem jár, az eljárás megindítását függőben tartja. A költ- ségelöleg kiegészítését a törvényszék elnöksége az eljárás folyamán bármikor kívánhatja. Az elnökségnek a költségbiztosíték tárgyában hozott végzése ellen felfolyamodásnak van helye a törvényszékhez. Felfüggesztés. 92. /§. A fegyelmi éljárás megindítására jogosult hatóság (49. §.) a fegyelmi eljárás megindításával egyidejűén s ha utóbb szükséges, a fegyelmi eljárás során is felfüggesztheti a tisztviselőt, vagy más alkalmazottat állásától, vagy szolgálatától, ha; 1. a vétség olyan súlyos, hogy a panaszlottat előreláthatóan hivatalvesztésre fogják ítéln(i s a pa- naszlottnak a további hivatali működése, vagy szolgálata az egyházi közérdeket sértené; 2. ha már a vétség gyanúja egymagában is indokolja, hogy a panaszlottat a hivatal tekintélyének, vagy más egyházi közérdeknek megóvása szempontjából a fegyelmi eljárás befejezéséig a hivatal, vagy szolgálat ellátásától távoltartsák. A nyugdíjazás iránti törvényszéki eljárás (26. §.) megindítása után az 50. §-ban meghatározott hatóság elrendelheti a tisztviselőnek, vagy más alkalmazottnak állásától, vagy szolgálatától felfüggesztését, ha az egyházi szolgálat zavartalan ellátásának, különösen a helyettes zavartalan működésének biztosítása érdekében szükséges. A felfüggesztő határozatot írásba kell foglalni, indokolni s a felfüggesztettnek kézbesíteni kell. 93. §. A felfüggesztést az egyházmegyei elnökség köteles az egyházkerületi elnökségnek felülvizsgálat végett haladéktalanul bejelenteni; a felfüggesztettnek pedig joga van nyolc nap alatt, birtokon kívül, az egyházkerületi elnökségnél a felfüggesztés megszüntetését kérni. < <
