Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1936-08-09 / 31-32. szám

242. oldal

EVANGÉLIKUS ÉLET

31-32. szám

Az apostolok is mély és fontos jelentőséget tulajdonítanak mindenütt a keresztségnek az üdvösség'elnyerése szempontjából. Péter apostol az első pünkösd alkalmával a jeruzsálemi zsidók eme kérdésére: »Mit cselekedjünk Atyámfiái, férfiak«, ezt feleli: »Térjetek meg mindnyájan és keresztelked- jetek meg a Jézusnak nevében a bűnöknek bocsánatára és veszítek a Szentlélek ajándékát.« (Ap. Cs. 2:38.) Római levelében meg Pál apostol szól igen mély- értelmű szavakban arról a mélységes, szinte titokzatos kapcsolatról, mely Jézus halála, eltemettetése és feltámadása, és a keresztség vagy a Jézus halálába való megkereszteltetés között fennáli. (Róm. 6:3.) Tehát már ezen a ponton is nyilvánvaló, hogy a keresztséget, mint szentséget sokkal nagyobb jelentőség illeti meg, mint amilyent a szekta annak általában tulajdonít.

Mindez még határozottabban fog kitűnni tárgyalásunk második részében.

(Folytatjuk.) Schmidt János.

Az egyházi törvénykezésről szóló zsinati javaslat

(Folytatás.)

Egyházi vétségek.

35. §.

Egyházi fegyelmi vétséget követ el:

1. az egyház fegyelmi hatósága alatt álló személy, aki:

a) az egyház hitvallásával meg nem egyező tant hirdet;

b) hivatali kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy hivatali kötelességének teljesítésében nagymértékben hanyag, vagy rendetlen;

c) az egyházat, vagy intézményét, vagy az egyház kezelésében álló alapítványt (alapot) szándékosan, vagy gondatlanságból megkárosítja;

d) hivatali hatalmával visszaél;

e) az egyház békéjét izgatással, viszály előidézésével megzavarja, vagy veszélyezteti;

f) az egyházi felsőbbség törvényes rendelkezésének, vagy határozatának ellenszegül, vagy ezek ellen izgat, vagy az egyházi felsőség iránt engedetlenséget, vagy tiszteletlenséget tanúsít;

g) foglalkozásával, életmódjával, magaviseletével, vagy akár egyes cselekedetével is az egyházi tekintélyt lealacsonyítja, vagy az állásához szükséges bizalmat megingatja, vagy állásának (alkalmazásának) tekintélyét sérti, vagy veszélyezteti;

h) olyan magaviseletét tanúsít, amely hivatalának jellegével össze nem fér;

i) a választás megtámadására okul szolgáló cselekményt követ el;

j) az állami büntetőtörvény alá eső oly cselekményt követ el, amely egyházi érdeket is sért;

2. az a lelkész, segédlelkész, tanár, tanító, tanárnő, tanítónő, óvónő, kántor, aki az egyházi törvények ellenére köt házasságot.

BÜNTETÉSEK.

Általában.

36. §.

Egyházi vétségre kiszabható büntetések:

, 1. feddés;

. 2. 1000 pengőig terjedhető pénzbüntetés;

3. áthelyezés;

4. hivatalvesztés;

A büntetést a vétség súlyához mérten, az egyházi közérdeknek és a vétkes viszonyainak figyelembevételével, a súlyosbító és enyhítő körülmények gondos mérlegelésével kell kiszabni.

Hivatalvesztést nem lehet mellőzni, ha a vétkes a 35. §. g) és h) pontjában említett életmód, vagy magaviselet miatt az állásához szükséges bizalomra, vagy tiszteletre méltatlanná lett.

Nyugdíjasra csak pénzbüntetést, vagy hivatalvesztést lehet kiszabni. Ha enyhébb büntetés kiszabása, vagy felügyeleti úton rendbüntetés mutatkoznék indokoltnak, a fegyelmi vétség megállapítása mellett büntetés kiszabását mellőzni kell.

37. §.

A feddéshez két évre, a pénzbüntetéshez három évre terjedő hatállyal — különösen vétség ismételt elkövetése esetében — azt a mellékbüntetést lehet fűzni, hogy az elítéltet az említett időtartam alatt nem lehet magasabb illetménnyel egybekötött állásra megválasztani, kinevezni, vagy áthelyezni, vagy magasabb fizetési fokozatba léptetni és hogy az említett időtartam nem számít be abba az időbe, amelyet egyházi jogszabály bizonyos kedvezmények elnyerésére várakozási időként szab meg.

Választási visszaélés (35. §. i) pontja) esetében az elítéltet mellékbüntetésképpen meghatározott időtartamra meg kell fosztani a választási jogtól és a megválasztás lehetőségétől. Ilyen mellékbüntetést legfeljebb tíz évre szóló hatállyal lehet kiszabni.

Áthelyezés.

40. §.

Ha a bíróság az egyházi vétség elkövetését és egyúttal azt is megállapítja, hogy az egyház érdekével nem egyeztethető össze, hogy a vétkes lelkész, egyházi tisztviselő, vagy más alkalmazott eddigi szolgálatában, vagy eddigi szolgálati helyén működjék tovább, a vétkest áthelyezésre ítélheti. Ezt a büntetést feddéssel, vagy pénzbüntetéssel együtt, vagy ezek nélkül egymagában is kiszabhatja.

Az áthelyezés végrehajtása iránt az elítéltnek egyházi felügyeleti hatósága intézkedik.

Ha az áthelyezést az ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül alkalom hiánya miatt nem lehet végrehajtani, az elítéltet, ha nyugdíjra nincs igénye, a szolgálatból el kell bocsátani, ha pedig nyugdíjra jogosult, kényszernyugdíjazás iránt kell az eljárást megindítani. A kényszernyugdíjazási eljárás során a bíróság a nyugdíjat az érdekelt egyházközség, vagy az érdekelt más egyházi testület és nyugdíjintézet meghallgatása után — az összes körülmények méltányos figyelembevételével — legfeljebb felére leszállíthatja.

Az átköltözés költsége az áthelyezettet terheli.

Hivatalvesztés.

41. §.

A hivatalvesztésre ítélt elveszti állását (alkalmazását), tisztségét, az azzal járó címet, jelleget és mindennemű ellátási és egyéb olyan igényt, amely a szolgálat, vagy tisztség alapján az egyház, vagy az egyház intézete irányában őt magát és az utána ellátásra jogosultakat megillette volna.

Akit hivatalvesztésre ítéltek, azt egyházi szolgálat körében többé nem lehet alkalmazni.

42. §.

Hivatalvesztés megállapítása esetében különösen méltánylást ‘érdemlő okokból a bíróság kimondhatja, hogy az elítéltnek és az utána ellátásra jogosultnak, vagy csupán az utóbbiaknak az ellátási igénye az egyházzal, vagy intézetével szemben egészen, vagy részben .fennmarad. Ilyen határozat hozatala előtt az érdekelt egyházközséget, vagy az érdekelt más egyházi testületet meg kell hallgatni.

(Folytatjuk.)

Istent mindenütt keresik. Aki azonban Öt nem a Krisztusnál keresi, nem találja meg sehol. Luther.