Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1936-07-26 / 29-30. szám

228. oldal

EVANGÉLIKUS ÉLET

29-30. szám

re kell megfelelnünk, mi a népiskolai ev. vallástanítás célja?... A vallástanításban általá- ban mindig arra irányul a főkérdés: »Mit cselekedjem, hogy az örökéletet elvehessem'?« (Máté 19.) Miként lehet a népiskolai tanulók szellemi foka figyelembevételével, az emberi lélek érzelmi, értelmi és akaró tevékenységének felkeltésével és akaratának jóra irányításával a tanulókat ama lelki fegyverekkel ellátni, hogy a keserves küzdelmek és bűnre csábító kísértések közepette e földi életben Istenben bízó lélekkel boldogulhassanak s e földi élet után üdvözülhessenek? A nem-középiskolai vallásta- nítás célja — amint a régi tan tervben olvassuk — evangéliomi szellemtől áthatott oly egyháztagokat nevelni, kiknek Isten folyton szemük előtt s szívükben legyenf s kik Isten iránt érzett szeretetből örömmel teljesítik az Ö parancsolatait, gyakorolják a felebaráti szere tetet, cselekszik a jót és kerülik a bűnt. Mivel a vallástanítás egyedüli igaz alapja a Szentírás, közelebbről az Evangéliom és különösen az Evangéliom alapján készült Lutheri Kiskáté, a vallástanító vezesse be a gyermeket a Szent- írás ismeretébe, érttesse meg vele az ágostai hitv. evang. egyház tanait s kedveltesse meg az egyház, főképen a magyar ev. egyház intézményeit, hogy majdan az iskola falain kívül is szívesen olvassa szent könyvünket, ismerje egyházi énekeinket, imáinkat, buzgón résztvegyen a gyülekezet istentiszteletein és. a kiszolgáltatandó szentségekben s legyen egyházának öntudatos, hitben állhatatos s szere- tetben munkás tagja.

Megjegyzem, hogy a vallástanítás sikere nem csupán az előírt vallástani anyagtól, avagy egy kitünően szerkesztett vallástankönyvtől függ, hanem a vallástanító egyéniségétől is.

Azt is előrebocsátom, hogy minden vallásóra 5 perces áhítattal, énekkel, imával, egy szentírási hely felolvasásával s ennek rövid magyarázatával kezdődjék. <

Fentiek figyelembevételével, tekintetbe véve a tanterviben előírt heti vallásórák csekély számát s így az elvégzendő tananyag lehetőségét. is, a nem-középiskolai ev. vallásiamtásá anyag a következő volna.

* *

1. OSZTATLAN (EGYTANITÓS) I-VI OSZTÁLYÚ ELEMI NÉPISKOLA.

I—II. osztály.

Imádságok: rövid iskolai, tanulás előtti és utáni, reggeli, esti, étkezés előtti és utáni imádságok; a Miatyánk. ■ r

Erkölcsi versek: Istenhez, szülőkhöz, keresztszülőkhöz és a természethez való viszonyunkat feltüntető valláserkölcsi versecskék. Név-, születés-, keresztnapi köszöntök.

Egyházi énekek.

Káté: tízparancsolat (magyarázat nélkül).

Bibliai történetek: a világ teremtése; Ádám és Éva az édenkertben (Az első bűn és büntetése.); Jézus születése; a 12 éves Jézus a templomban; Jézus a gyermekek barátja; az Úrtól tanult imádság; a szegény asszony fillére; Jézus feltámasztja a naini ifjút. — Esetleg még közben a »Névadás«, a »tanítványok« s a végén röviden Jézus halála és feltámadása, a vasárnap jelentősége s megünneplése.

Ill—IV. osztály, (első évben.).

Imádságok: alkalmi imák: templomba érkezéskor, templomból kimenetkor, stb.

Valláserkölcsi versek és költemények, melyek Istenhez, szülőkhöz, hazánkhoz, embertársainkhoz való viszonyunkat fejezik ki.

A Kiskáté felosztása.

Isten tíz parancsolata magyarázatokkal.

Ószövetségi bibliai történetek (az I—II. oszt. ószövetségi bibliai történetek ismétlése után): Kain és Ábel; Noé és az özönvíz; Ábrahám története; Ezsau és Jákob ; József története; Mózes születése; Mózes megszabadítja Izraelt; a pusztában vándorlás, törvény adás és Kánaánba érkezés; Dávid és Góliáth; Izrael népének nevezetesebb bírái és királyai (röviden). Dávid és Jonathán.

Újszövetségi bibliai történetek: Jézus születése (ismétlés); napkeleti bölcsek; Keresztelő János; Jézus megkísértése; a tanítványok; Jézus lecsendesíti a tengert; Mária és Márta; a gazdag halászat; Jézus 5000 embert megelégít; a kapernaumi százados.

Egyházi énekek.

Vallásos ifjnsági dalok.

III—IV. osztály (második évben.).

Imádságok: alkalmi imák: Istenhez, szülőkhöz, embertársainkhoz és a természethez való viszonyunkat feltüntető valláserkölcsi költemények. Ev. öntudatot kifejező versek pl.: »Én evangélikus vagyok«, stb.

A keresztyén vagy apostoli hitvallás általában.

Kátéból az apostoli hitvallás magyarázatokkal.

Az egyházi év felosztáséi és az ev. kér. ünnepek.

Bibliai történetek, tekintettel a fö egyházi ünnepekre: a próféták jóslatai Jézus születéséről (ádventi); Jézus születése (karácsony I. ünnepe, lásd az I—II. oszt.); István vértanú (karácsony 11. ünnepe); Névadás és Jézus bemutatása az Urnák; Simeon és Anna (újévi); Napkeleti bölcsek (vízkereszti, külmissziói; lásd III. o. tananyagánál); Jézus "bevonulása Jeruzsálembe (virágvasárnapi); az úrvacsora szereztetése (nagycsütörtöki úrvacsorái ünnep); Jézus szenvedése, elárultatása és elítéltetése (böjti szakaszok: a) Gecsemáné, b) Jézus a főpap előtt,

c) Péter és Júdás, d) Jézus Pilátus előtt); Jézus halála és eltemettetése (nagypénteki); Jézus feltámadása (husvét vasárnapi); az emmausi tanítványok (husvét hétfői); Jézus mennybemenetele (áldozócsütörtöki); a Szentlélek kitöltése (pünkösdi); Krisztus beszélgetése Nikodémussal az újjászületésről (Szth. vasárnapi); Zakeus története (templomfelavatási em- emlékünnep); Pál megtérése.

Egyéb bibliai történetek (a bibliában is felkeresendők és olvastatandók): Jöb története; a kánai menyegző; a tíz bélpoklos meggyógyítása; a gazdag ifjú; a samáriai asszony; Lázár feltámasztása'; az adópénz; Jézus sír hazája sorsa felett;

Jézus példázatairól általában. (Mi a példázat?).

Jézus példázatai: a magvetőről; a konkolyról, a mustármagról, a kovászról és az igazgyöngyről1; az irgalmas samaritánus; a farizeus és a publikánus; a királyi menyegző; a kiosztott talentumok; az irgalmatlan szolga; a tékozló fiú; a gazdag és Lázárról és a gazdag földmívesről.

Egyházi énekek és vallásos népdalok.

V—VI. osztály (első évben.) '

Imádságok és erkölcsi versek. Luther reggeli és esti imája.

Az imádságról általában.

A Kátéból a Miatyánk Luther magyarázatával való begyakorlása.

A keresztyén kegyelmi eszközök jelentősége és felosztása: Isten Igéje. A Biblia. Az Ö- és Újszövetség könyvei, kanonikus és apokrifus könyvek.

A Bibliából az Apostolok Cselekedeteiből az első keresztyének életéről, cselekedeteiről és tanításáról