Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1936-07-12 / 27-28. szám

27-28. szám EVANGÉLIKUS ÉLET 211. old al kelnek, olyan régies franciák s a kelyhet is üveg­poharakban adják, melyeket azután, mint Marrn- nejmban látta, kiöblítettek; olyan szent cselekmény­hez ez nem méltó, inkább korcsmának látszott, mint templomnak és keresztyén gyülekezetnek.« Nem jói ismerte a reformáció történetét, midőn Lutherről, Kálvinról is azt mondja, hogy olyanok voltak, mint a többi papok mind, mesterek lenni és uralkodni akartak, ezért váltak el az egyháztól. Tudnia kel­lett volna, hogy a pápa átkozta ki őket. (Künzel 356., 385., 389.) Hogy a képmutató és vallásüldöző pápistaság milyen gyümölcsöket terem, azt keserű fájdalommal tapasztalta családi életében és hazája sorsában is. Az a bizalmas levél, melyben nagynénje és nevelő­anyja, Zsófia hannoveri hercegnő előtt férjének faj­talan kicsapongását s öt, mint hitvestársát egyébként is vérig sértő bánásmódját elpanaszolja, megdöb­bentő és igazán felháborító. Nem csak az apa foly­tatott iily ocsmány életet, hanem fiát és leányát is ilyen bűnös, fajtalan társaságokba vezette. Li­selotte előre rettegett attól, hogy férje a leányukat majd rábeszéli, hogy a Napkirálynak Montespan- tól való fattyújához (Bastard), Toulouse grófhoz (ki különben Rákóczinak jóakaró barátja lett) menjen férjhez. Mint lelkes nemet honleány is végtelen so­kat szenvedett férjétől és a Napkirálytól. Erről leg­közelebb. (Künzel 166.) (Folytatjuk.) D. Payr Sándor. Az egyházi háztartásra vonat­kozó zsinati javaslat. Az egyeztető bizottság által kibocsátott és az egy­házközségi adózásra vonatkozó paragrafusokat, mint közérdekű indításokat bemutatjuk olvasóinknak. I. Fejezet. ALAPÍTVÁNYI bizottság. I- §• Az egyetemes közgyűlés nyolctagú egyete­mes alapítványi bizottságot választ. A bizott­ság tagjainak felét az egyetemes egyháztanács tagjai közül kell választani. A bizottság el­nöke az egyetemes felügyelő, hivatalból tag­jai: az egyetemes főjegyzők, az egyetemed szám­vevőszék elnökei és az egyetemes ügyélsz. A bizottság legfelsőbb egyházi felügyeletet gyakorol a magyarországi evangélikus egyházi közületeknél és intézeteknél tett, valamint az ezek által kezelt összes alpítványok felett. E célból az alapítványokat nyilvántartja. ■ Ötezer pengőnél nagyobb értékű alapít­ványi vagyon, vagy- vagyonrész elidegenítésé-, hez, valamint alapítványi vagyonnak ily össze­get meghaladó terheléséhez, nemkülönben ál­lagának és céljának megváltoztatásához az ala­pítványt kezelő közület vagy' intézet közvetlen felsőbb egyházi hatóságiinak a jóváhagyásán felül az egyetemes alapítványi bizottság jó­váhagyása is szükséges. Egyebekben az egyetemes alapítványi bi­zottság működésének, intézkedési jogának a körét és mód [át az egyetemes közgyűlés sza­bályrendelettel állapítja meg. EGYHÁZI TÖRZSVAGYON ÁLLAGÁNAK MEGTERHELÉSE, ÁTVÁLTOZTATÁSA ÉS ELIDEGENÍTÉSE. 2- §• Egyházközségi törzsvagyon megterhelésé­hez, átváltoztatásához, vagy elidegenítéséhez az egyházmegye jóváhagyásán felül az egyházke­rület jóváhagyása, egyházmegyei törzsvagyon feletti ilyen irányú rendelkezéshez az egyház- kerület jóváhagyásán felül az egyetemes egy­ház jóváhagyása, egyházkerületi törzsvagyon feletti ugyanilyen tárgyú rendelkezéshez pedig az egyetemes egyház jóváhagyása szükséges. A KÖLTSÉGELŐIRÁNYZAT TÚLLÉPÉSE. A költségelőirányzatot csak kivételesen a presbitérium határozata alapján és a közvet­len magasabb fokú önkormányzati testület el­nökségének engedélyével lehet túllépni. i II. Fejezet. AZ EGYHÁZKÖZSÉGI HÁZTARTÁS. 4- §• Az egyházi szükségletek fedezésére szol­gálnak : a) az előző évi jövedelem feleslege, b) az egyházközség vagyonának folyó jö­vedelme, é) az egyháztagok önkéntes adakozásai, d) az egyházközség esetleges egyéb be­vételei,. , e) az egyházi adó. Az egyházi törvények bármely rendelke­zéseiben említett egyházi járulék alatt minden­kor egyházi adót kell érteni. Az E. A. 248. §-a hatályát veszti. Az egyházi adózás rendszerét, valamint az egyházi adókulcsot — utóbbit mindenkor az adózó egyháztagok számára, valamint vagyoni és kereseti viszonyaira s általában anyagi tel­jesítőképességére való tekintettel — a jelen törvény keretei között, a költségvetés tárgya­lása alkalmával az egyházközség közgyűlése állapítja meg. Az egyházközség a jelen törvény hatály­balépése előtt fennállott adózási rendszerét to­vábbra is megtarthatja, amennyiben az nem ellenkezik a jelen törvénnyel. Ha azonban el­lenkezik, akkor az egyházközség, az egyházme­gyei presbitérium által kitűzendő záros ha­táridőre az egyházi törvénynek megfelelő új adózási rendszert köteles bevezetni. Az E. A. 251. §-a hatályát veszti. 6. §. Az egyházi adó mind rendeltetése, mind adózási rendszer szempontjából kétféle: 1. rendeltetése szerint: a) rendes egyházi adó, amely az egyház- község évi rendes összes szükségleteinek a fe­dezésére szolgál; ide tartozik tehát az egyház­

Next

/
Thumbnails
Contents