Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1936-06-14 / 24. szám
jV. évfolyam. 24. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST VII. DAMJANICH-u. 28b. Telefonszám: 33—5—92. Kiadja az ORSZÁGOS LUTHER SZÖVETSÉG EGYHÁZTÁRSADALMI, BELMISSZIÖI, KULTURÁLIS ÉS EGYHÁZPOLITIKAI HETILAP. A szerkesztésért felelős: KEMÉNY LAJOS. Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egész évre 4.40, félévre 2.20 pengő. Postai csekk száma: 20.412- Felelős kiadó: Dr. FRITZ LÁSZLÓ TARTALOM: Bizonyítványok. — Por Pál: Újabb „Erős vár“ fordítás és A középiskolai vallástanitás reformja. — Dr. Veressné Ulmer Ilona: Ki a éves a lipcsei misszió. — Hírek. előszó hozzá. — Dr. Sólyom Jenő: bűnös ? — Danhauser László ; Száz BIZONYÍTVÁNYOK. Június elején és közepén sorra bezárulnak az iskolák kapui és gyermekeink ház a viszik az iskolai esztendő bizonyítványát. Egy dar)ab papír csupán ez a bizonyítvány, de ha összegyüjthetnénk mindazokat, amelyeket evangélikus iskolák evangélikus gyermekeknek adnak, érdekes és tanulságos, kép bontakoznék ki belőle. Sok fáradság és szorgalom, igyekezet és hanyagság, elért, eredmények és aratás nélkül maradt vetések mind-mind megmutatkoznának. Nem csupán egy-egy gyermeknek az előrehaladása és fejlődése tűnnék ki belőle, hanem képet kapnánk általában egyházi iskoláink belső munkájáról és értékéről is. Mert minden bizonyítvány nemcsak a gyermekről, hanem az iskoláról is szól. Ezért tekintjük olyan nagyon fontosnak azokat a jelentéseket, melyeket az egyházi tanfelügyelők az egyházmegyékben és az egyházkerületek- ban előterjesztenek és amelyek azután az egész ország evangélikus iskoláiról egybefutnak az egyetemes közgyűlésen. Az egyes gyermekeit csak az érdekli, hogy a tantárgyakból milyen érdemjegyet érdemelt ki, de az a kérdés, hogy egyházunk miért tart fenn saját iskolákat, azon fordul, hogy betöltik-e iskoláink azt a hivatást, amelyért megalapították őket? Ez a kérdés újból nagyon komollyá lett. Az állam tovább folytatja a felekezeti iskolák államosítását, sőt olyan kérdésnek újból való felvetése is megtörtént, amelyet pedig már el- intézettnek tekintettünk és amelyik elsőrendű fontossággal bír, t. i.: a jogakadémiák megszüntetése, ami ellen most éppen úgy, mint az első kísérlet alkalmával, a leghatározottabban állást kell foglalni. Egyházunk nem mondhat le ja nevelő munkáról. Nem adhatja fel egyetlen fokozaton sem annak a szellemnek az ápolását, amelyre az evangélium kötelezi. Ez nem csupán egyházi érdek, mint ahogyain azt beállítani sokan szeretik, hanem olyan nemzeti, sőt nemzetközi érdek is, melynek jelentőségét a körülöttünk történő események minduntalan igazolják. Mert akárhányféle egyéb okokkal magyarázzák azokat a politikai fordulatokat és változásokat, amelyek Európa egyes államaiban történnek, mi erősen meg vagyunk győződve arról, hogy a legnagyobb tényezők közé tartozik egy-egy nemzetnek aiz életében és ennek hatásaképen a nemzetközi életben is az, hogy milyen életfelfogásra, milyen valláserkölcsi gondolkozásra neveltetnek az emberek. Azok ellen a vallástalan, istentelen, pogányoskodó és kommunista áramlatok éis hatalmaskodások ellen, amelyek annyi bajt okoznak minden felé, nem lekicsinylendő, vagy megvetendő védekező eszköz mindenfajta olyan felekezeti iskola, amelyik különös feladatának, sőt hivatásának tartja az általános műveltség szolgálata mellett erőteljes és megbízható vallásos nevelésnek a feladatát is. Evangélikus iskoláink összesített bizonyítványaiból, felekezeti iskoláinknak erről a jelentőségéről és ebben való szolgálatáról most is nyugodtan állíthatunk ki jó bizonyítványt. Becsülje és őrizze azért mindenki tovább is iskoláinkat. i
