Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1936-05-31 / 22. szám
172. oldal EVANGÉLIKUS ÉLET 22 szám ismertető est. Belőlük Isten igéjének áldó hatása alatt oly sok áldás származhat a gyülekezetre. A mi gyülekezetünk bibliaköréből nőtt ki a téli Ínségben segítők önkéntes tábora, onnan toborzódott a templombahivogatók buzgó csapata, onnan van kinövekedőben egyházunk reverzális ellen küzdő kis táboraMindezek a keresett és önkéntes egyházi munkára vállalkozó egyháztagoknak nagyon jó összefogó szerve kínálkozik a fölkarolásra- érdemes' Luther Szövetségben. Jó volna benne tömöríteni mindazoknak seregét, akik az egyházért áldozatos, munkára készek. AKIK UTÁN KIÁLT A GYÜLEKEZETI MUNKA. íme, egy ideálisan alakuló egyházi munka- közösség képe. De amíg ezt valahol is meg lehet közelíteni, nagyon sok útat kell végigjárni. S van egynéhány út, melyet a gyülekezeti lelkész a maga erejéből nem tud végigjárni, csak ha az egyházközségen kívülről jön számára segítség. Cikkem befejező részében egynéhány ilyen útra kívánok rámutatni. % A diakonissza. A gyermekek közötti lelki munkában, a gyülekezet karitatív és szociális munkájában nagyon jó segítőtársa lehet a lelkésznek a diakonissza. Vannak betegeink, szegényeink, gyermekeink, akik között áldással munkálkodhatok- Ennek belátására külföldi evangélikus egyházainkkal együtt a mi egyházunk is régebben eljutott már. Csak azt kell kémünk, hogy az anyaházak minél több diakonisszát tudjanak kibocsátani áldott munkájukra és hogy legtöbbször nagy anyagi gondokkal küzdő gyülekezeteink minél nagyobb számban jutnának el abba a helyzetbe, hogy alkalmjazni tudjanak diakonisszákat. * A diakónus. Nem fogadta be még evangélikus egyházunk a diakonisszáknak megfelelő férfimunkásokat, a diakónusokat. A németországi diakónusképzést nem ismerem, azért csak arról szólok, amit a svéd és norvég egyház diakónusképzéséből megismerhettem. A diakónus alkalmazásának bibliai alapja van. Ezen az alapon indult el már régebben a norvég, újabban a svéd egyház, amikor megalakították diakónusképző intézeteiket. Megszületésükre az szolgáltatott okot, hogy mindkét országban vannak, — különösen északon, — olyan nagy kiterjedésű gyülekezetek, — városokban pedig olyan nagy lélekszámú gyülekezetek, melyekben a lelkész fizikailag képtelen elvégezni minden rá várakozó munkát. A diakónusképzőkbe jóbizonyságú, egyszerű fiatalembereket vesznek föl. Norvégiában 5 évig (ebből 3 év elméleti, 2 évi gyakorlati oktatás), Svédországban 3 és fél évig(3 év elméleti, és fél év gyakorlati) képzik Id őket. Az iskolák tantárgyai között a következőket találjuk: bibliaismeret, hit- és erkölcstan, egyháztörténet, misszióismeret, gyülekezeti munka elmélete és metodikája, alkotmánytan, énekes- könyvismeret, harmóniumjátszás, ének, beteg- gondozás, gyermek- és szegénygondozás, könyvelés és kézimunka. A norvég egyházban ma mintegy 170 diakónus áll már szolgálatban. A diakónuskénzés célja nem alsórendü papság nevelése. A diakónusoknak rendes kenyérkereseti foglalkozásuk van. Leginkább iparosok. Az egyházi munka végzéséért kapott díjazásuk inkább csak kárpótlásszámba megy azért, hogy az iparukkal nem tudnak olyan sokat foglalkozni, mintha csak az volna a munkájuk. Úgy érzem, nekünk is meg kellene barátkoznunk ezzel a gondolattal. Nagy szórványaink vannak, melyekben, ha ott élnének, mint jó munkások, sokat tudnának segíteni. Vagy, hogy csak arra mutassak rá: sok üggyel-baj jal vezetett, egyházi könyvelésünk van. Sok a tájékozatlanság az ifjúsággal való foglalkozásban, stb. * Nyári tanfolyamok. A svédországi diakonusképző iskolán a nyári szünidőben 4 vagy 6 hétre terjedő tanfolyamokat rendeznek önkéntesen jelentkező gyülekezeti munkások kiképzésére. Ugyanaz a tapasztalat vezette őket ilyen intézkedésre, melyet magunk is sokszor szerzünk. Sok jósizán- dékkal indul meg egy-egy gyülekezeti vállalkozás, de a lelkes munkások nem értenek a dologhoz. Sokszor egészen nyitott ajtók előtt zörgetnek, probléma nekik sok minden, arait más gyülekezetekben régesrégen megoldottak, A hozzánemértésből származó eredménytelenség sokszor károsabb, mintha nem is kezdtek volna hozzá valamely munkához. A sok dilettantizmus nagy károkat okoz a gyülekezetekben. Egy-egy ilyen tanfolyamon a szerzett tapasztalatok közlése sok komoly ifjúsági vagy leányegyesületi munkásunkat tenné nagyon alkalmassá arra, hogy lelkes munkájuk eredményre is vezethessen. ; * Presbiternapok. Szokás gyülekezeteinkben, hogy presbitériumaink tagjainak előadásokat tartunk. Több helyütt szokásba vettük több gyülekezet presbitériumának találkozásra hozását. Kívánatos, hogy több gyülekezet presbiterei találkozhassanak, hogy közölhessék egymással a saját gyülekezetükben végzett munkát és annak eredményeit. * Betegeink, öregeink. Vannak gyülekezeteinkben betegeink, akikről senki sem gondoskodik. Nem tartoznak a társadalombiztosítottak közé, vagy valamely más, gyógykezeltetést nyújtó szervezetbe. Sok
