Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1936-05-24 / 21. szám
21. szám EVANGÉLIKUS ÉLET 167. olda alajjon »megakvirálni«. De minthogy nincs rendszeres kiadói munka, nem is fejlődhetik ki a lelki szükségből olvasó közönség, amely- lyel számolni és amelyre számítani lehetne. Hiába támogatják egyházi lapjaink a legnagyobb jóindulattal e kiadványokat, nem lehet igazi publicitása annak a könyvnek, amely kapható a szerzőnél, utánvéttel«. A lapok kritikája, ha ugyan őszintén tárgyilagos és nem csupán támogató célzatúj már post festum csupán: az ítélet esetleg — néha — elrettent, de nem javíthat már. Mi volna tehát a teendő, ki vagy mi segíthet itt? Egy mozgékony, élénk szellemű evangélikus könyvkiadóvállalat, amely úgy tudományos, mint népszerű, minden igényt kielégítő egyházirodalmi eredeti művek valamint fordítások rendszeres kiadásával hivatásszerűen foglalkoznék. Itt mindjárt kiemelendő, hogy a hangsúly semmiképen sem a vállalkozás üzleti részén van, aminthogy a kiadóvállalati kultúrmunka sem abban kulminál s nem is ott kezdődik, hogy az eladási be,vételből a kiadásokat fedezze és a különbözeti hasznot elkönyvelje, hanem abban, hogy: neveljen írókat és olvasókat, amit csak úgy érhet el, ha nívós írói kört teremt, a szerzők munkakedvét ébren tartja s hivatalos lektorai, bírálói útján egy egészséges szelekciót hoz létre; témát ad, ha a szükséglet úgy kívánja és tárniccsal szolgál, kijelöli a lefordításra érdemes műveket, maga ad megbízást azok lefordítására és legfőképen: kritikát gyakorol,, kritikát és újra kritikát. Ám ne féljen senki attól, hogy az így létrejövő szelekció, a tanács, az irányítás, az előzetes bírálat az írói vagy a Lelkiismeieti szabadság rovására menne. Nem »el tan ácsol ás«, hanem egy célra összefogás. Nem a kiadási lehetőségek megszorítása az egyesek részére, hanem éppen ellenkezőleg, annak erőteljes, céltudatos kifejlesztése. És legfőképen nem' a »nihil obstat« osztogatása, hanem hozzáértők testvéri szeretettel teljes irányítása a közös cél elérésére. Amint a vallástankönyvek engedélyezési módja nem jelenti az egyéni szabadság megszorítását, úgy a »hivatalos« könyv- kiadó intézmény sem válhatik »monopolium«- jellégiivé, ha »márkázza« a szellemi árut. Nem szükséges ehhez új alapítás, valóra váltható c munkaterv meglévő intézményeink keretében is és milyen biztató volna a kezdet, ha rövidesen oly müvek láthatnának napvilágot, amelyek címlapját ily felirat díszítené: »Az Országos Luther Szövetség által díjazva«. Az anyagi kérdésekről ezúttal röviden csak annyit, hogy amit évenként 20—25 tőkenélküli, izoláltan álló önkiadó-szerző lebonyolíthatott, hogyne érhetnék el az összefogással felfokozott erők? Ideális elgondolások tárgya, az evangélikus napilap ma — sajnos — még csak a vágyálmok körébe tartozik, de a reális bázisú, erős és céltudatos könyvkiadó intézménynek útjában, ha azt mindnyájan, írók és olvasók egyként akarják, egészen bizonyosan — nihil obstat. — / — I * I HÍREK. I • I EX AU Dl VASÁRNAP. János eu. 15:26—16:6Szinte hihetetlen, amit Jézus ezekben a versekben mond. A tévelygések és a félreismerések s a mögöttük izzó szenvedések tömege vár a hívőkre s bizonyos. hogy sokan, sokan esnek ennek áldozatul. Hihetetlen? Jézus mondta. így kell tenni. A jövő elképzelhetetlenül nehéz lesz. 1 Milyen nehezen nézünk ebbe a jövőbe,, de hogyan tekinthettek a tanítványok, akik közűt eltávozott a Mester s csak az ígéretet hagyta maga helyett: eljön a Vigasztaló! S bár szomorúsággal és sokszor csügge- déssel várakoztunk: hátha á jövő jelenné változik., mégis ez az egy a bíztatásunk: Jézus mennybe ment ugyan, de tölünk, közülünk nem távozott el, sőt akarja, hogy egyszer újból megjelenjék közöttünk s magával hozza a Szentlélek és a hívők diadalát. — A miniszterelnök üdvözlő távirata a jubiláló D. Geduly Henrik püspökhöz. Vitéz jákfai Gömbös Gyula a következő táviratot intézte Geduly Henrik püspökhöz. »Nagyméltóságú Püspök Ur! Nagyméltóságod e hó 15-én tölti be negyedszázados föpász- tori munkásságát, negyvenéves lelkészi működését és életének hetvenedik születésnapját. Ebből a ritka és az egész magyar közéletet érintő alkalomból, kérem, fogadja úgy a magam, mint a vezetésem alatt álló m. kir. kormány nevében szívből eredő őszinte szerencsekívánataimat, ama óhajom kifejezése mellett, hogy az isteni gondviselés kegyelme Nagyméltóságodat még sokáig tartsa meg hazánk és a magyar evangélikus egyház javára.« — Az Országos Luther Szövetség egyházvédelmi szakosztálya május 19-én tartott ülésében Dr. Bencs Zoltán elnöklete alatt behatóan foglalkozott a re- verzáliskérdésben kiadandó népies füzettel, mely Dr. H. Gaudy László munkája és annak kiadását elhatározta. — A budapesti evangélikus egyházmegye presbiterei 1936 május hó 29-én, pénteken Pestszent- lőrincen, az evangélikus templomban (Kossuth-tér) presbiteri konferenciát tartanak, melyre az egyházmegyébe tartozó egyházközségek lelkészeit, felügyelőit és egyháztanácsosait szeretettel meghívjuk. Kemény Lajos, esperes; Szántó Róbert, az egyház- megyei belmissziói bizottság elnöke; Salfer Károly, a pestszentlőrinci egyház lelkésze; Kuszenda Lajos, a pestszentlőrinci egyház felügyelője. — A konferencia programmja: í. Reggel 9 órakor istentisztelet úrvacsoraosztással. Végzi D- Raffay Sándor püspök. II. Istentisztelet után konferencia a következő sorrendben: 1. A presbiter a gyülekezetben. Előadó: Dr. Doming Henrik- 2. Erkölcsi világrend és evangélium. Előadó: Dr- H. Gaudy László. 3. Nemzedékek problémája és az egyház. Előadó: Kemény Lajos. Hl. Délután 5 órakor nyilvános összejövetel a gyülekezet részére a templomban, amelyen Szántó Róbert: A keresztyén ember mindennapi bizonyságtétele címen tart előadást. A kísérő műsorban Zalánffy Aladár. Dr. Remport Elek, Háziinger Lajosné és Weltler Jenő szerepelnek. Közlekedés Budapestről a 42. és 50- villamossal. A közebéden való részvétel levelezőlapon május 28-ig a lelkészi hivatalnál bejelentendő. iPestszentlörinc, Gyöngyvirág-u- 34.) Teríték ára 1.60 P. — Terény. iNógrádmegye.) A gyülekezetben május 3-án volt a konfirmációi ünnepély. Lelkész