Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1936-05-24 / 21. szám
164. oldal EVANGÉLIKUS ÉLET 21. szám Evangélikus arcképek. Szontágh Gusztáv. Az iglói Szontágh család sok kiváló férfivel ajándékozta meg a nemzetet és evangélikus egyházunkat. A gazdagon termő családfa egyik fényes ága volt Szontágh Gusztáv Adolf, aki 1793 április hó 9-én született Csetneken, (Gömörmegyében) és Budapesten halt meg 1858 június hó 7-én. Középiskolai tanulmányait Miskolcon és Pesten végezte, a jogi tudományok hallgatására Késmárkra iratkozott be, de tanulmányait nem fejezte be, mert 1812-ben a francia háború kitörésekor, katonai szolgálatra jelentkezett. Vitézül küzdötte végig a hadjáratot, annak végeztével is katonai szolgálatban maradt s csak 1837-ben ment nyugdíjba, mint kapitány. Ettől az időtől kezdve tisztán gazdasági és irodalmi kérdésekkel foglalkozott s nagyszerű tehetsége rövid idő alatt elismerést és kitüntető szerepet jelölt ki számára. Mint gazdasági iró s egyszersmind gyakorlati gazdász a legkiválóbbak közé tartozott. Különösen egyes kapásnövények nemesítése körül szerzett nagy érdemeket és tapasztalatait írásban is közölte. Mint filozófiai író, áttörő munkásságot végzett s a magyar bölcseleti irodalom egyik megalapítója volt. A különféle filozófiai irányok és felfogások összeolvasztása és egybevetése által sikerült neki a magyar bölcseleti irodalom alapját megvetni. Filozófiai munkái sokáig nélkülözhetetlen forrásmunkák voltak a magyar bölcseleti irodalom későbbi művelői számára. Mint esztétikus és mübíráló is értékes munkákkal gyarapította irodalmunkat. A száz év előtti, 1830—1840-es évek szépirodalmi jelenségeiről és kiválóbb alkotásairól 'mi kritikái nagy felkészültségről, finom ízlésről és éles megfigyelő tehetségről tanúskodnak. Egyik legjobb barátja volt a magyar irodalom akkori vezérének, Kisfaludy Károlynak s 1836-ban résztvett a Kisfaludy Társaság alapításában. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának is, mely arcképét is megfestette képcsarnoka részére. Hamvai a Kerepesi-uti temetőben nyugosznak. Sírja fölé a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Magyar Gazdasági Egyesület emeltek síremléket, melyen, bár nehezen, de még ma is kibja- tüzhető Székács József evangélikus püspök, d kiváló költő szép sír ver se: Karddal és tollával nemesen szolgálta hazáját, Hü mint hős. mint bölcs méljy eszii, tiszta szívü. A kardot létévé, de a tollal harcola végig, Jobijából a halál, míg maga vette ki azt. Káirosy Pál. A lelkész segítői a gyülekezetben. Valójában csak egyetlen segítője van a lelkésznek a gyülekezetben: — Isten. Ma azonban azokról a munkatársakról kell szólnom, akiket felelősségteljes munkájában a lelkész mellé éppen Isten rendel. Megjegyezni kívánom, hogy dolgozatom nem tart igényt a teljességre. Olyan sokféle jellegű gyülekezetünk van és tárgyam olyan sokfelé ágazó, hogy teljességre törekedni nagyon nehéz. Hogy azonban valamilyen rendet mégis kövessek, a következő felosztó,shan kívánok szólni a lelkész segítőiről: 1. Akik természetesen állnak a lelkész mellett. i 2. Akiket egyházszervezetünk állít melléje. 3. Akiket a lelkész maga keres munkatársakul. 4. Akik után kiált a lelkész gyülekezeti munkája. AKIK TERMÉSZETESEN ÁLLNAK A LELKÉSZ MELLETT. A lelkész maga. Lehet, hogy első pillanatra furcsának tűnik a lelkészről úgy szólni, mint saját magának munkatársáról. Vannak foglalkozási ágak, ahol a munka és a személy nincsenek olyan szorosan összekapcsolva egymással. De a lelkészi szolgálatban elválaszthatatlan a kettő egymástól. Akkor lesz igazán világos ez a tétel, ha a fordítottjára gondolunk. Azzal mindannyian tisztában vagyunk, hogy a lelkész munkáját senki, — sem emberek gyűlölete, sem üldözés, vagy bármi hatalom, — nem tudja úgy lerombolni, mint ő sajátmaga. De, ha ez igaz, akkor áll az is, hogy nincsen senki, aki aranyira tudná segíteni minden törekvését, mint ő sajátmaga. Ha azt éli, amit prédikál. Hliszen bizonyos, hogy Isten Igéje ugyanaz marad akkor is, ha bárki hirdeti is. De ez nem old föl a személyes felelősség alól. Ha a komoly keresztyén életfolytatással szemben semleges, vagy éppen ellentétes álláspontot foglalunk el, gyülekezetünk épülésének akadályozói leszünk. Mi nem választhatjuk el munkánkat az életünktől. Nem mutathatunk rá a szószékre ezzel: Az, aki ott áll, az volt a pap, ez pedigj, aki itt áll, ez az ember. * A lelkész felesége. Ha a gyülekezetét, mint mondani szoktuk, nagy családnak tekintjük, akkor hamarosan rájövünk arra, milyen nagy áldással munkálkod- hatik benne a papné, a nagy család anyja. De csak akkor, ha nem felejti el, hogy a gyülekezet az Istené és ennek a családi életnek egyetlen alaptörvénye van: Isten Igéje. Segítse Isten egyházunkat, hogy minél kevesebb papné álljon férje mellett munkában, aki nem a Bibliában él. » A lelkész családja. Sokszor lehet lelkészek ajkáról hallani: Nem tudok az lenni a családomnak, aminek lennem kellene. — Vagy fordítva: El kell hanyagolnom a gyülekezetemet a családi gondok miatt. — Nem lehet-e, ezt a nagyon nehéz kérdést úgy megoldáshoz juttatni., hogy azt mondjuk: Mi a gyülekezetnek a családunkkal is tartozunk. Azaz: a családomat köteles vagyok segítőtársként magam mellé venni gyülekezeti szolgálatomban is. Legyen az otthonom segítőtárs,, ne pedig akadályozó. Ne. legyein
