Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1936-05-17 / 20. szám
20. szám EVANGÉLIKUS ÉLET 157. oldal A lelkészegyesület tavaszi konferenciája. A MELE ezévi tavaszi konferenciáját május 13-án Budapesten tartotta. Az ország minden részéről ösz- szejött lelkészek népes tanácskozásán 130-an vettek részt és az az új lendület, mely az utóbbi években úgy az országos, mint az egyházmegyei lelkészegye- sülét életében örvendetesen tapasztalható volt, a konferencia egész lefolyásán ismét biztatóan nyilvánult meg. A közös hivatás bármilyen feladatában egyaránt kötelező egyházszolgálat egyetértést, összetartást és benső testvériséget kíván a lelkészek társadalmától és megszüntetését annak a szétszórtságnak és sokszor magárahagyattotságnak, mely,- ben sok lelkész él. Ebből a szempontból ez a konferencia is lépést jelent előre és nem marad hatás nélkül. A konferenciát bevezető istentiszteleten a Deáktéri templomban D. Kapi Béla püspök végezte a szent szolgálatot és osztott úrvacsorát. A felelősség- érzet melységeire mutató beszédének alapigéje és gondolatmenete Filippi levél I. 29- verse volt: »Kegyelemből adatott az nektek Krisztusért, hogy ne csak higyjetek benne, hanem, hogy szenvedjetek is érte.« Urvacsoravétel után a Deák-téri leánygimnázium nagytermében vette kezdetét a konferencia, melyet D. Raffay Sándor püspök, a MELE elnöke nyitott meg. 'Megállapította, hogy a lelkészek nem nélkülözhetik az egymással való találkozás áldásait és hogy mennél egységesebb és erőteljesebb lelkészi közvéleménynek kell kialakulnia, mert csak így lehet a mai élet és a mai szolgálat nehéz kérdéseinek megfelelni. Ezután sorra vette a különösen a lelkészi hivatás körébe tartozó aktuális kérdéseket, rámutatott a hibákra, a teendőkre és a résztvevők ismételt helyeslése közben mondott őszinte és hálásan fogadott szavakat. A megnyitó gondolataihoz D Kapi Béla és Dr. Deák János szólalt fel. Ezután a konferencia első tárgyául a vallásta- nitási reform megbeszélése következett, melynek a népiskolai részét Vértesi Zoltán magyarbólyi lelkész, középiskolai részét Dr. Sólyom Jenő budapesti gimnáziumi vallástanár dolgozta fel. A két előadó nagy készültséggel tárgyalta és tárta fel a nagy kérdést. Mind a két anyag az egyházmegyei lelkészi konferenciák tárgyát is képezi, itt alapvető szempontok beállítása történt. A két dolgozatot közölni fogjuk lapunkban, hogy azok szempontjai szélesebb körben is ismertekké legyenek. A vitában Dr. Csengödy Lajos. Pröhle Sándor, Dr- Vető Lajos, Dr. Deák János. Dr- Gaudy László Éovács Andor, Mihalovics Samu és Kemény Lajos vettek részt. Á következő előadást Moravcsik Sándor diósgyőri lelkész tartotta az egyház és a munkásság címen. Behatóan foglalkozott ezzel a nagyjelentőségű kérdéssel. dolgozatának bő kivonatát szintén közölni fogjuk. Az előadáshoz Nagy Lajos és Dr- Karner Károly szólt. Együttes ebéd után a következő előadó D. Kovács Sándor püspök volt, aki az evangélikus lelkész társadalmi helyzetének történetéből mondott el rendkívül érdekes és tanulságos adatokat. Különösen a rendi társadalom idejére eső részt tárgyalta behatóan, egész korkép alakult ki előadása alatt a hallgatók lelkében. Történelmi tanulmányából azt a tanulságot vonta le. hogy ne a külsőségekben keressük a társadalmi helyzet fokmérőjét, hanem lelkileg legyünk mennél emelkedettebbek és az örök Mesterhez méltók. Az előadások sorát Wolf Lajos ceglédi lelkész zárta »A lelkész segítői a gyülekezetben« c. előadásával. Ezeket a segítőket négy csoportba osztotta és pontos képet adott minden munkaerő megkeresése és felhasználásáról. Értékes dolgozatát lapunk meg fogja ismertetni olvasóinkkal. Dr- Karner Károly és Dr. Gaudy László hozzászólása után D. Raffay Sándor elnök összefoglalta a konferencia tanulságait, reflektált nemcsak az előadások szempontjaira, hanem a felszólalók gondolataira is, majd pedig imádsággal zárta be az egésznapos tanácskozást, mely a »Ne csüggedj el kicsiny sereg« énekével ért véget. A résztvevők azzal az érzéssel távoztak a konferenciáról. hogy mindenesetre jó vetés történt az Egyház Urának áldásától, de a magunk kötelesség- és felelősségérzésétől is függ most már a belőle való aratás mértéke. Az új helyi Luther Szövetségek megalakításánál követendő eljárás. A magyarhoni ágostai hitvallású evangélikus keresztyén egyház 1934. évi október hó 26-án megtartott, egyetemes közgyűlésének 34. jegyzőkönyvi pontban foglalt határozatával jóváhagyott Luther Szövetség’ alapszabályainak 33. íj-a értelmében a Szövetség helyi tagozata minden anya-, leány-, sőt lehetőleg minden népesebb szórvány egy házban önállóan működő helyi-szervezetként megalakítandó. A szervezés munkájának megkönnyítése végett a helyi Luther Szövetségek megalakításánál az alábbi eljárás követendő: 1. Az egyházközségi Luther Szövetség MEGALAKÍTÁSÁNAK SZÁNDÉKA BEJELENTENDŐ az Országos Luther Szövetség elnökségének. VIII., Üllői-út 44. Erre azért van szükség, hogy a hatósági bejelentéskor az Országos Luther Szövetségnek a megalakítást tudomásul vevő nyilatkozata is bemutatható legyen. 2. Az Országos Luther Szövetségnek a helyi szervezet megalakuláséihoz szükséges hozzájárulása után ALAKULÓ KÖZGYŰLÉS HÍVANDÓ ÖSSZE. Megtartásának helyét és idejét. a lelkész a szószékről hirdeti ki. Az alakuló közgyűlés megtartását az illetékes elsőfokú rendőrhatóságnak célszerű bejelenteni, megjegyezve, hogy egyházi jellegű egyesületről van szó. 3. Az alakuló közgyűlésen legalább 20 tagnak kell jelen lenni, mert kevesebb taggal helyi szervezet nem alakítható. 4. Az alakuló közgyűlésen a lelkész, akadályoztatása esetén korelnök ELNÖKÖL. Az elnök ismerteti a Luther Szövetség alapszabályait, majd határozatként kimondja, hogy az alakuló közgyűlés a Luther Szövetség alapszabályai alapján MEGALAKÍTJA A HELYI SZÖVETSÉGET. A helyi szövetség külön alapszabályokat nem alkothat s működését az 1934 okt. 23'-án elfogadott Luther Szövetségi alapszabályok keretében fejti ki. 5. Megalakítandó az egyházi helyi Luther Szövetség ALAPSZABÁLYSZERŰ SZERVEZETE éspedig: a) TISZTIKARA, mely elnökből, társ^L- nökből, alelnökből, igazgatóim!, titkárból, jegyzőből, ügyészből, pénztárosból és ellenőrből all (22 §). ~ Az egyhéizközségi Luther Szövetség elnöke hivatalból a lylkész (24 §). A tisztikar többi tagját a közgyűlés a világi tagok soréiból 3 évre választja.
