Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1936-05-10 / 19. szám
19. szám IV. évfolyam Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST VII. DAMJANICH-u. 28b. Telefonszám: 33—5—92. Kiadja az ORSZÁGOS LUTHER SZÖVETSÉG EGYH ÁZT ARS AD ALMI, BELMISSZIÖI, KULTURÁLIS ÉS EGYHÁZPOLITIKAI HETILAP. A szerkesztésért felelős: KEMÉNY LAJOS. Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egész évre 4.40, félévre 2.20 pengő. Postai csekk száma: 20.412- Felelős kiadó: Dr. FRITZ LÁSZLÓ TARTALOM: A gyermekért. — Dr. Payr Sándor: Az „Erős vár“ a dunántúli énekeskönyvben. — Morhács Márton : A lélek halhatatlansága, feltámadás és a húsvéti hit. — D. Geduly Henrik püspök jubileuma. — Dr. Bukovszky Ferenc: Egy bibliai hasonlat a tudomány szemüvegén nézve. — Hírek. A GYERMEKÉRT. A háború egyik érdekes következménye volt, hogy az emberek mindenfelé sokkal világosabban ismerték fel a gyermek jelentőségét a nemzet élete szempontjából, mint a háború előtt. Talán ez minden háború után így volt azelőtt is, csak nem nyilvánult meg olyan általánosan és olyan rendszeresen, mint most. Az utóbbi években Magyarországon május első hetében mindenütt gyermekhetet rendeznek, melyben a közhatóságok, az iskolák és az egyházak is részt vesznek. Tulajdonképen elég szomorú az, hogy ilyen katasztrófák indítják erre az embereket, mint amilyeneket minden háború, még a győzelmes háború is jelent arra a nemzetre, mely fegyvert fogni volt kénytelen. Hiszen minden embernek, aki a világháború folyását már gondolkozva élte át, egyik legfájóbb emléke az, hogy háborúban álló nemzetnek minden gyermeke mennyit nélkülöz, testileg-lelkileg milyen más fejlődésen megy át, mint békeidők gyermekei. De gonosz okok is előidézhetnek helyes és jó eredményt. így tekintjük most azt a mozgalmat, mely a gyermek értéke, jelentősége, megbecsülése és védelmezese céljaival dolgozik a gyermek érdekében. Csak áldás származha- ' tik ebből szülőkre, gyermekre, nemzetre egyaránt. Nyilvánvaló, hogy egyházainknak teljes erővel részt kell venni- ebben a munkában. Elsősorban az egyházakat kötelezi a felelősség a gyermekért. Krisztus gyermekei ők, akiket az Atyához akar vezetni már gyermekkorukban, hogy az örök Atyának gyermekei maradjanak felnőtt korukban is és az Isten-gyermekség leikével éljenek ebben a világban, amelynek olyan kimondhatatlan nagy szüksége van erre a lélekre. Egy örökké vonuló, láthatatlanból érkező, láthatatlanba visszatérő, személyeiben változó és mégis soha meg nem szűnő sereg ez, amelynek nemcsak a maga földi életéért való küzdelmeit kell megvívni, amelyiknek zászlóira nem csak emberi erők, szenvedélyek, irányzatok és célok írják fel jelszavaikat, de amelyiknek zászlaira a világért való szeretetnek a nevét: Isten nevét is fel kell írni. Amelyik egyház nem teljesíti erős hűséggel ezt a felelősségteljes kötelességet, az laza téglákból építi a Krisztus anyaszentegy- házát, vagy pedig rosszul fog aratni, mert rosz- szul szántott és rosszul vetett. Nem lehet eléggé hangsúlyozni evangéliumi egyházunknak azt a szilárd meggyőződését, hogy nem önmagáért van, hanem Istenért és mindannak szolgálatáért, amit Isten akar. Minden gyermekhéttel és minden munkával szemben tehát, mely a gyermekért van, változatlanul éreznünk kell a felelősséget és örvendeznünk kell azon, ha akár szülők, akár közösségek több komolyságot, több figyelmet és több szeretetet fordítanak a gyermekre. Kifogyhatatlan bőségü és változatosságú munkák sora van mindenki előtt, de kiváltképen az egyházak előtt. Részt kérni ebből a munkából kötelesség, résztvenni benne öröm. Ezen felül lehetetlenség észre nem venni azt, hogy minden irányzat és minden mozgalom, mely veszedelmes Isten országa szempontjából, félelmetes komolysággal és rendszerességgel nyúl a gyermek után, hogy átvigye más csapatokba és csináljon belőle másfajta seregeket. A gyermekűiét jelentőségét eléggé megadja az, ha valamivel megint növelni tudja mindnyájunk felelősségérzetét.
