Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1936-04-19 / 16. szám
lö- szám EVANGÉLIKUS ÉLET 1 27. oldal eleve abban a meggyőződésben élnek, hogy a mai gazdag főváros meg fogja nyitni kincses- kamráját, templomokat fog építeni s kegyura- ságot vállal felekezetközi vonatkozásban. Ebben a hitben ne áltassa magát senki. Azon a véleményen vagyunk, hogy a mai Magyarországnak máris túlságosan nagy a mai főváros. A kiegyezés óta folytatott centralizáló politika eredménye a mai mammut-város, amely egymaga több adójüvcdelmet biztosít, mint az ország fővároson kívüli része, de bármily szilárdnak látszik ma a józan városi pénzügyi gazdálkodás mellett Budapest pénzügyi helyzete, nagy kérdés az, hogy a megnagyobbítás- bal nem lesz-e nagyobb a teher, mint a várható adójövedelem; ha pedig a statisztikai adatok azt sejtetnék, hogy a növesztéssel az anyagi egyensúly bizonytalanná védik, Budapest-kör- nyék mai nehéz pénzügyi helyzete még nehezebbé lesz. Nézzük a kérdést egyházi oldalról is részletesen s a istatisztikai adatok megvilágításával: Az evang. Evang. összes lakosság lakosság o'o-aránya Budapest 49.894 1.006.094 4.96 Kispest 3.305 64.512 5.13 Újpest 2.843 67.400 4.23 Pestszenterzsébet 3.266 67.907 4.82 Pestszentlörinc 1.680 30-611 5.32 Rákospalota 3.032 42.949 7.80 Pestújhely 531 11.340 4-69 Nagy-Budapest 64.551 1.290813 5.00 Nagy-Budapest megvalósulása ecetén a inai budapesti esperesség összetételében megváltoznék. Kikapcsoltatnék a mai egyházmegyéből: Vác és filiái, viszont új gyülekezetként idekapcsoltatnék: Újpest, Rákospalota és. Pestújhely. E három egyházközség idecsatolásával a felekezetközi helyzetben ránk nézve különösen előnyös eltolódást nem tapasztalnánk (az eddigi 4.960/0 helyett 5.— O'o lenne az evangélikusok arányszáma). A reformátusok megmaradnának körülbelül ugyanazon a nívón, (12.110/0 helyett 12.770/0), de rendkívül megerősödnének a római katolikusok, (60.750,0-ról 78.190/0-ra). Az egyetemes egyház mai esperességeiről senki sem állítja azt, hogy azok akár földrajzi clhatároltságukban, akár gyülekezeti összetételükben nem volnának megváltoztathatók. Bizonyosan sokan vannak olyanok egyházunk tagjai közül, akik nem meggyőzhetetlen hívei annak a mai gyakorlatnak, hogy szórványjellegü egyházmegyéink vannak, amelyeknek életében sokszor az esperes személyi kiválasztása is nagy probléma s már az első gond csak szomorú introitus az egyházmegye életében. A személyi kérdések után következő egyéb nagyobb gondokról 11c is beszélgessünk. Viszont az is elgondolható, hogy vannak olyan aktív, szervező és evangelizáló karizmákkal megáldott espereseink, akiknek a szó teljes értelmében túlságos kicsinyre méretezett egyházmegyéjük van. Minden a megváltoztatás kívánsága mellett szólaltatható meg. Xagy-Budapesttel kapcsolatban azonban testvéri szeretettel kell figyelmeztetnünk azokat a vidéki testvéreket, akik akár neveltetésük alapján, akár a városi élet kritikája szerint nincsenek éppen hízelgő véleménnyel a nagyváros vallási életéről, hogy ez a vélemény semmiképen sem helytálló. Istennek hálás megái- pítással inkább arról beszélhetünk, hogy ma a nagyváros közönsége vallásosabb, mint bármikor volt, a templomok tele vannak, az adakozó és egyházépítő munka elismerésre méltó s a városi hívek úrvacsorával élő szánra dí- cséretreméltóan igen magas. Nem kizárólag az egyházi alkalmazottak érdeme ez az állapot. A krisztianizálódott városban virágzik az egyház élete. Minél több gyülekezet minél mozgalmasabb egyházi élettevékenysége bizonyosan jó hatást fog gyakorolni a vidékre is. Ha tehát Nagy-Budapest közigazgatásilag létrejönne, ennek egyházi vonatkozásai is lennének, miért is jó erről a kérdésről idejében gondolkozni. G. L. I • I HÍREK. I • I QUASIMODO CENITI VASÁRNAP. János ev. 20:19—31. A félelem mindig megsemmisítette a békességet. De nem az a békétlenség, amikor ember ember ellen támad szóval, írással, cselekedettel, hanem amikor a bűneink tartanak zúgolódásban és egyben távolra rántanak Istentől. Amióta azonban Jézus rá- köszöntött a tanítványokra: »békesség néktek«, az- óta békességben élhetünk az Atyával és félelem nél- hiil tekinthetünk bűneink vereségére, a halálra Ezt az áldást Jézus szerezte meg nekünk. Ez az alapja az újjáalakuló Isten országának. A Lélek kényszeríti a Jézus-követőket, akik hitetlen Tamásokból lettek hívőkké, hogy osztozzanak az Isten békességében mindenkivel. Ez a legszebb bizonyság Isten felöl, hogy mindannyian', akár jó, akar rossz napokban, számíthatunk Isten békességadó Lelkére. — Zsinati hírek. A zsinati első és második ülésszak anyaga a zsinati irományok 9. füzete gyanánt elkészült, e napokban a zsinati bizottsági tagok részére postára kerül. A füzetet ingyen mellékletként lapunk legközelebbi számához csatoljuk. — Az Országos Luther Szövetség nagyválasztmánya április 28-án. délután 6 órakor ülést tart a VII., Damjanich-u- 28-b. sz. alatti ielkészi hivatal gyülekezeti termében. — Tízezernél több űrvacsora. Budapesten az elmúlt nagyhéten az evangélikus templomok úrva- csorázóinak száma újból örvendetesen emelkedett. Minden istentiszteleten oly nagy számban jelentek meg a hívek. hogy nem csak a templomok, de a kisegítő helyek is teljesen megteltek. Urvacsorázóink száma ebben az évben is újból emelkedett. A Deák-téri templomban és a hozzátartozó lelkészt körben 3574. a fasori ,templom körzetében 2488, a X., kér- Ielkészi körben 1138, a magyar egyházban tehát összesen 7200 volt az úrvacsorázók száma. Ezenkívül a pesti német egyházban 878. a vári egyházban 1250, az óbudai egyházban 574 és a kelenföldi egyházban 823-an vettek úrvacsorát, a budapesti egyházakban tehát összesen
