Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1936-04-19 / 16. szám

lö- szám EVANGÉLIKUS ÉLET 1 27. oldal eleve abban a meggyőződésben élnek, hogy a mai gazdag főváros meg fogja nyitni kincses- kamráját, templomokat fog építeni s kegyura- ságot vállal felekezetközi vonatkozásban. Ebben a hitben ne áltassa magát senki. Azon a véleményen vagyunk, hogy a mai Magyarországnak máris túlságosan nagy a mai főváros. A kiegyezés óta folytatott centralizáló politika eredménye a mai mammut-város, amely egymaga több adójüvcdelmet biztosít, mint az ország fővároson kívüli része, de bármily szi­lárdnak látszik ma a józan városi pénzügyi gazdálkodás mellett Budapest pénzügyi hely­zete, nagy kérdés az, hogy a megnagyobbítás- bal nem lesz-e nagyobb a teher, mint a várható adójövedelem; ha pedig a statisztikai adatok azt sejtetnék, hogy a növesztéssel az anyagi egyensúly bizonytalanná védik, Budapest-kör- nyék mai nehéz pénzügyi helyzete még nehe­zebbé lesz. Nézzük a kérdést egyházi oldalról is rész­letesen s a istatisztikai adatok megvilágításával: Az evang. Evang. összes lakosság lakosság o'o-aránya Budapest 49.894 1.006.094 4.96 Kispest 3.305 64.512 5.13 Újpest 2.843 67.400 4.23 Pestszenterzsébet 3.266 67.907 4.82 Pestszentlörinc 1.680 30-611 5.32 Rákospalota 3.032 42.949 7.80 Pestújhely 531 11.340 4-69 Nagy-Budapest 64.551 1.290813 5.00 Nagy-Budapest megvalósulása ecetén a inai budapesti esperesség összetételében meg­változnék. Kikapcsoltatnék a mai egyházme­gyéből: Vác és filiái, viszont új gyülekezetként idekapcsoltatnék: Újpest, Rákospalota és. Pest­újhely. E három egyházközség idecsatolásával a felekezetközi helyzetben ránk nézve különösen előnyös eltolódást nem tapasztalnánk (az eddi­gi 4.960/0 helyett 5.— O'o lenne az evangélikusok arányszáma). A reformátusok megmaradnának körülbelül ugyanazon a nívón, (12.110/0 helyett 12.770/0), de rendkívül megerősödnének a ró­mai katolikusok, (60.750,0-ról 78.190/0-ra). Az egyetemes egyház mai esperességeiről senki sem állítja azt, hogy azok akár földrajzi clhatároltságukban, akár gyülekezeti összetéte­lükben nem volnának megváltoztathatók. Bi­zonyosan sokan vannak olyanok egyházunk tag­jai közül, akik nem meggyőzhetetlen hívei annak a mai gyakorlatnak, hogy szórványjellegü egy­házmegyéink vannak, amelyeknek életében sok­szor az esperes személyi kiválasztása is nagy probléma s már az első gond csak szomorú introitus az egyházmegye életében. A személyi kérdések után következő egyéb nagyobb gon­dokról 11c is beszélgessünk. Viszont az is el­gondolható, hogy vannak olyan aktív, szervező és evangelizáló karizmákkal megáldott espe­reseink, akiknek a szó teljes értelmében túl­ságos kicsinyre méretezett egyházmegyéjük van. Minden a megváltoztatás kívánsága mellett szólaltatható meg. Xagy-Budapesttel kapcsolatban azonban testvéri szeretettel kell figyelmeztetnünk azokat a vidéki testvéreket, akik akár neveltetésük alapján, akár a városi élet kritikája szerint nincsenek éppen hízelgő véleménnyel a nagy­város vallási életéről, hogy ez a vélemény sem­miképen sem helytálló. Istennek hálás megái- pítással inkább arról beszélhetünk, hogy ma a nagyváros közönsége vallásosabb, mint bármi­kor volt, a templomok tele vannak, az ada­kozó és egyházépítő munka elismerésre méltó s a városi hívek úrvacsorával élő szánra dí- cséretreméltóan igen magas. Nem kizárólag az egyházi alkalmazottak érdeme ez az állapot. A krisztianizálódott város­ban virágzik az egyház élete. Minél több gyü­lekezet minél mozgalmasabb egyházi élettevé­kenysége bizonyosan jó hatást fog gyakorolni a vidékre is. Ha tehát Nagy-Budapest közigaz­gatásilag létrejönne, ennek egyházi vonatko­zásai is lennének, miért is jó erről a kérdésről idejében gondolkozni. G. L. I • I HÍREK. I • I QUASIMODO CENITI VASÁRNAP. János ev. 20:19—31. A félelem mindig megsemmisítette a békességet. De nem az a békétlenség, amikor ember ember el­len támad szóval, írással, cselekedettel, hanem ami­kor a bűneink tartanak zúgolódásban és egyben tá­volra rántanak Istentől. Amióta azonban Jézus rá- köszöntött a tanítványokra: »békesség néktek«, az- óta békességben élhetünk az Atyával és félelem nél- hiil tekinthetünk bűneink vereségére, a halálra Ezt az áldást Jézus szerezte meg nekünk. Ez az alapja az újjáalakuló Isten országának. A Lélek kényszeríti a Jézus-követőket, akik hitetlen Tamásokból lettek hívőkké, hogy osztozzanak az Isten békességében mindenkivel. Ez a legszebb bi­zonyság Isten felöl, hogy mindannyian', akár jó, akar rossz napokban, számíthatunk Isten békességadó Lelkére. — Zsinati hírek. A zsinati első és második ülés­szak anyaga a zsinati irományok 9. füzete gyanánt elkészült, e napokban a zsinati bizottsági tagok ré­szére postára kerül. A füzetet ingyen mellékletként lapunk legközelebbi számához csatoljuk. — Az Országos Luther Szövetség nagyválaszt­mánya április 28-án. délután 6 órakor ülést tart a VII., Damjanich-u- 28-b. sz. alatti ielkészi hivatal gyülekezeti termében. — Tízezernél több űrvacsora. Budapesten az elmúlt nagyhéten az evangélikus templomok úrva- csorázóinak száma újból örvendetesen emelkedett. Min­den istentiszteleten oly nagy számban jelentek meg a hí­vek. hogy nem csak a templomok, de a kisegítő helyek is teljesen megteltek. Urvacsorázóink száma ebben az évben is újból emelkedett. A Deák-téri templomban és a hozzátartozó lelkészt körben 3574. a fasori ,templom körzetében 2488, a X., kér- Ielkészi körben 1138, a magyar egyházban tehát összesen 7200 volt az úrvacsorázók száma. Ezenkívül a pesti német egy­házban 878. a vári egyházban 1250, az óbudai egy­házban 574 és a kelenföldi egyházban 823-an vettek úrvacsorát, a budapesti egyházakban tehát összesen

Next

/
Thumbnails
Contents