Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1936-04-12 / 15. szám
IV. évfolyam 1936. április 12. 15. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST VII. DAMJANICH-u. 28b. Telefonszám: 33—5—92. Kiadja az ORSZÁGOS LUTHER SZÖVETFÉG EGYH ÁZT ARS AD ALMI, BELMISSZIÖI, KULTURÁLIS ÉS EGYHÁZPOLITIKAI HETILAP. A szerkesztésért felelős: KEMÉNY LAJOS. Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egész évre 4.40, félévre 2.20 pengő. Postai csekk száma: 20.412- Felelős kiadó: Dr. FRITZ LÁSZLÓ TARTALOM: Lázárok husvétja. — Vietórisz József: Erős várunk. - Dr. — Károsy Pál: A reverzálisok statisztikája. — Figyelő. — G. L.: Külföld Evangélikus Ház.“ — Nem hagyhatom szó nélkú Vető Lajos: A hitszerű oktatásról.“ i hírek. — Dr. Vető Lajos: „Jászsági ti. — Hírek. LÁZÁROK HUSVÉTJA. Szembe kell szállni azzal a vallásossággal, mely kétfelé osztja a keresztyén hit tartalmát. Első részébe sorozza, amik Krisztus tökéletes életéhez. teljes szeretetéhez és utolérhetetlen magasságú tanításához tartoznak. Ezek közé számítja az emberi élet megtisztítására vonatkozó összes krisztusi parancsolatokat, küzdelmet minden bűn ellen, igyekezetét az istenfiúság életére. A keresztyénségnek erről a részéről sokan azt mondják: ezt magaménak vallom és elfogadom. Istenfiának nevezem és hiszem Krisztust, mert így élt s mert ezt a szép és boldogító életet vérével önfeláldozóan megpecsételte a Golgotán s ezzel a küzdelmet és szenvedést megszentelte és az élet drága erőivé emelte. Sokan azonban a második részbe sorozzák mindazt, ami Jézussal és Jézus által csodálatosan történt, ami az éggel való megszakítatlan összeköttetésére vonatkozik, — mindenek felett pedig magának Jézusnak visszajövételét a sírból, húsvéti feltámadását és mindazt, ami ezzel összetartozik. A keresztyénségnek erről a részéről sokan azt mondják: ez nem tartozik az én hitemhez, ezek nélkül is lehetek jó keresztyén, tisztességes ember, jó hitves és gondos szülő... Husvét azonban azt feleli erre ma is és mindenkor, hogy a keresztyénié get nem lehet részekre osztani és válogatni benne, hogy ennyi vagy annyi elég nekem belőle a földi élethez és nem bánom, hogyha másoknak több kell, hogy lelkiéletüket rendben tartsák. Husvét nélküli keresztyénség! Ebből sarjad ki az emberi világ szerencsétlenségeinek legnagyobb része... Ne gondoljuk, hogy a társadalmi ellentétek, az osztályharcok, a mun- kátalan milliók, a politikai bizonytalanságok, a háborúra való készülődések és egyéb ilyen bajok teszik ennyire zavarttá, feszültté és nyomorúságossá a föld lakóinak az életét. Ez már mind következik abból, hogy a világ nagy része és benne a keresztyénségnek nagy része is szándékosan behunyja a szemét Krisztusnak a halálon való győzelme előtt. Husvét nélküli keresztyénség csonka és befejezetlen keresztyénség, melyből hiányzik a zárókő és amelyik nem tudja elegendően formálni az életet. Ha nincs halottak feltámadása, akkor Krisztus sem támadt fel. Ha pedig csak erre az életre vetjük reménységünket Krisztusba, minden embernél szánandóbbak vagyunk ... Más volna ez a világ, ha olyan vezető emberei és olyan vezető nemzetei volnának, akiknek belső világában a húsvéti Jézus ajándékai élnének. Ez a világ olyan ma, mint Lázár, a sírban. Megkötöztetett kezén és lábán, nem él aszerint, hogy a bűn és a halál megtöretett és új élet, utána pedig örökéletre való feltámadás adatott. Nem futnak szívén erőteljesen át a hitnek a lüktetései. Ezért nem bír erővel küzdeni bűnei ellen és reménységgel állani a koporsók előtt. Szörnyű háromfelé osztottság ez: keresztyén, amíg maga élete békességéről és elviselhetőségéről van szó, — csak félig keresztyén, mikor másokról van szó és nincs benne húsvéti ke*resztyénség erős igazsága, ha sírok előtt áll, vagy saját sírja felé tekint. Ne rontsa senki husvétnélküli keresztyén- séggel e földnek a szomorú életét. Hangozzék be milliók Lázár-szívébe Krisztus hívó szava. Husvét ma is erőt és reménységet kínál abban, hogy ma is Krisztus maga áll a sírnak a szélén, Ö hív ki onnan és ő parancsol új életet, amikor odamutat erre a Lázár-világra: »(áldozzátok meg, — hadd járjon...«
