Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1936-04-05 / 14. szám
14 szám EV ANGÉLIKUS ÉLET 107. oldal A kerületi lelkészegyesület becsületszéke által hozott mindkét irányú határozat az országos lelkészegyesülel becsületszékéhez meg- felebbezhető. A jogerős kizárás alapján a kerületi törvényszék állal ítéletileg kimondott kényszernyugdíjazás ellen felebbezés nem használható. Ebben a formában — mely pedig isméden, minden nehézség és rendszer me^bolygatása nélkül beilleszthető az E. A. kereteibe — olyan erővel ruházzák fel a lelkés:zi becsületszékeit, hogy annak alapján eredményesen léphet fel minden renitens ellen. Keretet formát adtam, mely természetesen részletes kidolgozásra szorul. Célom vele az, hogy a körlevélben említett megvitatásra alapot adjak, melyből kiindulva, minden lelkész é" világi, a törvénykezéssel foglalkozó érdeklődő megteheti észrevételeit és további javaslatait. drbá. A felügyelőválasztás kérdéséhez. Az Evangélikus Élet március elsejei 9. számában megjelent »Felügyelőválasztás« c. cikk alapján még egy közleményre akarom a figyelmet felhívni. Egyházunk szervezetében minden — úgy a világi, mint az egyházi — szerv igen fontos s jelent őséges, főkép az eskü vagy fogadalom letételére egyként kötelezett presbiterek mellett a tisztviselők s ezek között elsősorban a lelkész és felügyelő személye és állása. A lelkész személyére, mivoltára, stb. nézve elég kimerítően intézkedik már a régi Alkotmány is. A felügyelőre nézve csak nagy általánosságban és homályosan csupán az egyetlen 59. §. szab irányt. Pedig már a paritás jogelve is megköveteli, hogy részletesen és szabatosan állapíttassanak meg azok az elmaradhatatlan követelmények, amelyek a felügyelő személyére és állására nézve föltétlenül megkívántainak. Nem könnyű dolog, az anyaszentegyház életének élére minden tekintetben, minden követelménynek megfelelő felügyelőt találni és odaállítani. A gyülekezetek köznösége az elsősorban vezetésre hivatottakra: a lelkészre és felügyelőre néz. Ez a közönség ezerszemű óriás. Mindig és mindent kémlel, kutat, jelent és múltat, fölfelé és lefelé egyaránt... Evang. egyházunk nem hajlik oly szélsőségekre, amilyeneket jelenleg a németországi evang. egyházi élet eleven mozgalmai felszínre vetnek. Nem vizsgálja a fajt, származást. I )e ha figyelembe vesszük, hogy a háborús változások során a kommunizmus betegségeiben megszenvedett egyházunkba a nem keresztyén felekezctckből is sokan tértek át, akik közül vagy utódaik közül idők folyamán némelyek egyházi tisztségekbe is bekerültek, ahol aztán öröklött mentalitásukból eredő magatartásuk, szellemük és eljárásuk nem volt mindig építő az evangéliumi egyházi életre; ha továbbá meggondoljuk azt, hogy a mai kevert felekezeti (szekták) viszonyok között sok helyt csak felnőtteket keresztelnek meg, sőt a szórványokban, ahol messze kilométerekre nem is találnak lelkészt, sokan, különösen a szegények vagy közömbösek közül meg sem ke Teszteltetnek, csupán csak bejelentetnek valamely áll. anyakönyvvezető hivatalnál és az illetők felnővén, maguk sem tudnak arról, hogy keresztvíz nélkül kerülnek bele a komoly élet forgatagába: mindezek a tapasztalati tények meggondolásra intenek akkor is, mikor komoly ev. szelleműnek látszó egyének közül akar választani az egyház egyes tisztségekre s főként a felügyelői állásra. Alert ha az előfordulhat is, hogy valamely egyházközségnek vannak olyan adófizető tagjai, akik sem megkeresztelkedve, se konfirmálva nincsenek, mégis elképzelhetetlen, hogy ilyenek esetleg valamely egyházi tisztségre meg- választassaniak... Nem minden alap nélkül való tehát most, mikor az Alkotmány korszerű módosításának nagy munkája van folyamatban, annak a kérdésnek fölvetése: vajon elég körültekintően lesznek-e megállapítva az új egyházi törvényben azok a követelmények, amelyek különösen a felügyelő személyében biztosítani hivatvák az ev. egyház legmagasabb érdekeit? S nem vol- na-é időszerű és tandcso.31 a régi alkotmány 59. §-ában megjelölt amaz általános feltételek: »közbecsülésnek örvendő, művelt, feddhetetlen erkölcsű« közé, eme két újabb követelményt, illetve feltételt is beilleszteni: '»megkeresztelt és konfirmált«, stb. Ajánlom a fent elmondottakat az igen tisztelt zsinati bizottságok bölcs figyelmébe. Petrovics Pál. Figyelő. Az »Evangélikus Elet 12-ik számában megjeleni a következő könyv hirdetése: »Az Istenben elrejtett élet« címmel Terstegen Gerhard híres müvének átdolgozása jelent meg Szerb Anna tollából.« Amilyen nagy örömmel vettem tudomásul ennek a nekem annyira kedves könyvnek magyar nyelven való megjelenését — mégis van benne valami, ami kellemetlenül érintett. A könyv írója ugyanis Johanft v.Bernieres-Louvigni. Terstegen az ő írásaiból kivonatolta és fordította franciából németre ezt a könyvet. Nagyon kérem Szerb Annát, ne vegye gánr csoskodásnak soraimat. Igazságérzetem lázad az ellen. hogy a szerző neve feledésbe menjen éppen akkor, amikor a mi drága magyar nyelvünkön jelennek meg nemes gondolatai. Úgy tudom, a könyv még nem jelent meg nyomtatásban, így ezen a sajnálatos tévedésen könnyen lehet segíteni. Szeretettel: Pesti evangélikus.
