Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1936-03-29 / 13. szám
102. oldal EVANGÉLIKUS ÉLET 13 szám gezni fogja a lelkészi hivatal minden egyházjogi teendőjét. Az esperes és egyházmegyei felügyelő esküjének alkotó elemeit az E. A. 93—95. §§-ai tartalmazzák. A püspök és kerületi felügyelő az E. A. 121 —124. §-aiban körülírt kötelességek teljesítését fogadják meg. így ezen az úton megszövegezendő eskümintákban kevesebb lesz a Retorikai és stilisztikai forma, halványabb a színezés, de több lesz a tartalmi igazság és több az elkötelezés komolysága, több a törvény, a visszavonulni nem engedő keménység, több szó lesz a lelkiisme- rethez, mint a hangulathoz. Zsinatunknak e kérdéssel is foglalkoznia kell. Az ügy komolysága egyetemes és végleges rendezést igényel. D u s z i k Lajos*, Hol az igazság? Scholtz Ödön e lap 12. számában »Mi aiz igazság?« címen boncolgatta Dr. Deák János »Egy kis egyházi statisztika« c. cikkét. Scholtz Ödön azt írja: »...sietnem kell (Deák prof.) észrevételeire válaszolni, nehogy azokból bárki is hamis következtetéseket vonhasson le.« Elősorolja azután, hogy ő már 36 éven át milyen források figyelembevételével és milyen alapon készítette évről-évre hazai ev. egyházunknak a » Gott hol d-naptá r« -b an megjelenő névtárát: »•'..az egyetemes, egyházkerületi és esperes- ségi adatok után« felsorolja, hogy hol vannak hazánkban német evangélikus gyülekezetek. A gyülekezet után álló »d.« és »11.« betű jelzi az istentisztelet nyelvét, illetve, hogy milyen anyanyelvű hívek vannak abban a gyülekezetben többségben s eszerint váltakozik a »d., u.«, illetve »u., d.« jelzés. Teszi ezt pedig azon az alapon, hogy »ez nem is lehet máskép, mivel azt a népszámlálási statisztikából nem lehet kivenni, hogy az egyes felekezetek hogyan oszlanak meg nyelvileg.« Ezt írja továbbá: »Igazán nincs rá szükség, hogy a felsorolt gyülekezetek tiltakozzanak az ilyen statisztika ellen, hiszen a naptár ezen gyülekezetek. csaknem valamennyiébe jár 36 év óta • ..« »Mi az igazság?« c. cikk felvilágosítása után is van gyülekezet, amely joggal tiltakoz- hatik, sőt kötelessége is tiltakozni (feltéve, ha tudomására jut) a »Gotthold—naptár« statisztikája ellen. Somogyvámos e statisztikában így szerepel: »Somogyvámos d., u.«. Ez tehát azt jelenti, hogy Somogyvámoson a német anyanyelvű evangélikusok vannak többségben s így több a német nyelvű istentisztelet, mint a magyar. Én, aki másfél évig voltam e gyülekezetben helyettes-lelkész s személyesen ismertem a gyülekezet minden tagját, tárgyilagosan mondhatom, hogy e gyülekezet után egészen nyugodtan .lehet az »u.=--ungarisch« jelzést írni, mert büszkén vallja ott magát mindenki magyar anyanyelvűnek. Amióta az anyásítási folyamat megindult (1922.) mindig magyar volt az istentisztelet nyelve. Érthető is, hiszen az 50—53 éves egyháztagok nem is tudnak másképen, csak magyarul. Van néhány 60—70 éves, akik még beszélnek németül, de a magyar nyelvet, ezek is jobban bírják- Tudtommal e gyülekezetbe csak a »Luther-naptár« jár, ami szintén a magyar voltát bizonyítja. Hogyan lehet mégis ezt a gyülekezetét a statisztikában 14 év óta így feltüntetni: »Somogyvámos d., u.«? Elfogadom azt az érvet, hogy a statisztika készítője ezt nem tudhatta, mert a lelkész nem értesítette a változásról. De, ha már ez a statisztika egyetemes, egyházkeriileti, espereisségi és a legutóbbi népszámlálási adatok figyelem- bevételével készült, kérdem, hogyan lehet ezen az alapon Somogy vámost úgy feltüntetni, mint ahol több a német anyanyelvű evangélikus? Ugyanis a legutóbbi népszámlálási adatok alapján Somogyvámos összlakossága: 1381; ebből magyar anyanyelvű: 1381; német: semmi. Tehát a 394 evangélikus is magyar anyanyelvű. A dunántúli ev. egyházkerület 1933-ban megjelent névtárában is Somogyvámos mellett azt találjuk: »ma.«=magyar. Tehát magyar gyülekezet, amelyben az istentisztelet nyelve is magyar. Nem tudom a »Gotthold-naptár« szerkesztőjének e statisztikáját máskép megérteni, mint ; i^,é* elnézés történt, amit árinál is inkább szükséges revízió alá venni, mivel szerinte külföldi egyházi körök is érdeklődnek az iránt, hogy vannak-e Magyarországon s hol németnyelvű evang. gyülekezetek. Emiatt különösen szükség van arra, hogy ha statisztikát készít valaki, akkor az teljesen tárgyilagos legyen s hogy így a már teljesen megmagyarosodott gyülekezetek ne szerepeljenek úgy, mint amelyek részben még most is német anyanyelvűek. Igaz, hogy a népszámlálási adatok alapján teljesen tiszta képet nyerni nem lehet, mert hiszen külön nincs feltüntetve, hogy az evangélikusok közül mennyi a német és mennyi a magyar, de azt hiszem, ha a statisztika készítője időnként, az illetékes lelkészeket megkérdezi, hogy milyen anyanyelvű hívek vannak többségben s ennek alapján milyen nyelvű istentiszteletet tartanak többet, akkor a lelkészek a vjalóságot legalább is annyira megközelítő adatokat tudnak rendelkezésére bocsátani, hogy ilyen sajnálatos tévedések, mint a somogyvámosi is, elkerülhetők lesznek. Erre pedig igen-igen nagy szükségünk van. Ládonyi Gyötrgly. A tények tanítanak bennünket legjobban. Aki nem érti meg a tényeket, az a szavak értelmét nem tudja kiolvasni. A Bibliának több helyét tudtam megmagyarázni a tények ismeretéből, mint a nyelvtannal. Luther.
