Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1936-03-22 / 12. szám
12. szám. EVANGÉLIKUS ÉLET 95. oldal anruak közlésére, hogy vannak-e Magyarországon s hol németnyelvű evangélikus gyülekezetek. E kérdésnek úgy felelhetünk meg legjobban, ha emez összefoglalt kimutatást kézbesítjük nekik, úgy hogy a naptár egyéb részébe1 azonfelül még némi bepillantást is kaphatnak hazai evangélikus egyházunk életébe- Végül megjegyzem, hogy éppen az idei naptár számára Hoffmann Ernő kalaznói lelkész volt szíves e »statisztikát« a legutolsó népszámlálás adatainak figyelembevételével revízió alá venni s ő bizonyára szívesen venné, ha a cikkíró tudatná vele hogy milyen alapon állapíthatná meg, vájjon az egyes gyülekezeteinkben tényleg mennyi a németnyelvű revan- gélikusok száma. Ez esetben jövőre ezen adatokat közölnők. Amíg azonban ezt. megállapítani nem tutijuk, addig nem marad más hátra, mint, hogy ezentúl is az evangélikusok összes lélekszámút közöljük, de annak feltüntetésével, hogy mely istentiszteleti nyelv van a "községben túlsúlyban. Scholtz Ödön. Nem hagyhatom szó nélkül. 1. Nemsokára megjelenik a telepítési törvény. Ajánlom ennek áttanulmányozását. Gazdasági és magyar szempontból ev. híveinket is bizonyára érdekelni fogja. Nemzetiségi vidékek mellé kívánatos volna megbízható, vallásos és magyar hazafias érzelmű ev. családok letelepítése. Sajnos — eddig tapasztalatom szerint — államkormányzatunk sem gondoskodott és gondoskodik arról* hogy pl. a délvidéken az elköltözött gör. kel. szerb családok helyébe — melyek telkes házakat, gazdasági épületekkel és elsőrendű földekkel hagytak hátra — hazafias magyar családokat telepítene le. Tolnából a »szabad költözködési jog« folytán az utóbbi években évről-évre olyanok telepednek ide, kiknek sem felnőttje, sem fiatala magyarul alig tud, valamint 2—3 P. egyházi szórványadóját sem akarja megfizetni, kitéréssel fenyegetőzvén. A telepítési jog kötelezettsgge.l jár.. Csak annak engedjék meg a letelepedést, aki egyháza és hazája iránti kötelességének minden tekintetben eleget fog tenni. 2. A temetéseknél — midőn a temetési menet a gyászházból a temetőbe megy — nincsenek olyan általános tartalmú énekeink, melyek különösen arra volnának alkalmasak, hogy a gyülekezet könyv nélkül is énekelhetné a temető felé vezető úton. Felhívom erre énekköltőink és énekvezéreink szíves figyelmét. A ref. testvéreknél hallottam igen szép énekeket, melyeket temetéseknél az egész gyülekezet énekelni szokott. ’ V. Z. A fecsegőkre haragszom- Ha nagyot akarnak mondani, hazudnak. Az igazság azonban — s ezt kevés embernél találjuk meg — nem sokat beszél. Luther. I ® I HÍREK. I • I LAETARE VASÁRNAPJA. János ev• 6:1—15. Ha Jézus ma, az éhes emberek korában, itt, a gazdagok és hatalmasok között, megjelenne és kenyérré változtatná épületek és puszták köveit, — nem tenne jót. Akinek barna kenyér jutna a fekete helyett, az fehéret kérneAkinek fél karéj jutna a semmi helyett, az egészet követelneAkinek puha jutna a száraz helyett, az hús után sírna. Jézust királlyá emelnék, de mindenki állást, méltóságot követelne Tőle Isten országában. Csodák teremtette csend helyett lázadás törne ki a földön. Ezért nem tesz Jézus ilyen csodát! ö maga a csoda: az élet kenyere. — A Deák-téri templom belső tatarozási munkálatai annyira előrehaladtak, hogy a március 22- iki istentiszteletek újra a templomban fognak megtartatni. — Kossuth gyászünnep Kossuth Lajos halálának évfordulóján, március 20-án emlékistentisztelet volt a fasori templomban. Megjelent Dr. br. Radvánszky Albert, a felsőház alelnöke, egyetemes felügyelő a felsöház képviseletében, a képviselöház elnöksége megbízásából Veress Zoltán képviselő, a székesfőváros részéről Lamotte Károly alpolgármester, középiskoláink ifjúságának felső osztályai az igazgatók és tanárok vezetése alatt. Az emlékbeszédet Kemény Lajos esperes mondotta Márk ev. 9:23- vers alapián. Kossuth Lajos mindent lehetségesnek tartó erős hitét, íöviskoronás magyarságát példaadó erőnek állította a mai küzdő magyarság elé, akiért hálát kell adni a válságok útján is átvezető, gondviselő Istennek. Az ünnepélyes istentisztelet a Himnusszal ért véget. — Békéscsaba. A békéscsabai Luther Szövetség megszervezése érdekében március 14-én és 15-én az Országos Luther Szövetség elnöke: Dr. Bencs Zoltán, Dr. Dobrovits Sándor országos választmányi tag és Dr. Gyimesy Károly szövetségi főtitkár a gyülekezet hívására Békéscsabán megjelentek és részt- vettek a megszervezést megindító megbeszéléseken. Az elsőnapi értekezleten Dr. Medovarszky Mátyás egyházfelügyelö üdvözölte a vendégeket és a résztvevőket, majd Dr. Bencs Zoltán részletesen ismertette a Luther Szövetség céljait és szervezetét. Hozzászólt Szeberényi L. Zs- esperes és Lindner László lelkész, akik az egyháztársadalmi összefogás szükségét hang- súlyozták.^lásnap az istentiszteletek után a templomi közönség előtt tartott megbeszélésen újból Dr. Bencs Zoltán tartott előadást a Luther Szövetségről, előadását Medovarszky Mátyás köszönte meg. A helyi Luther Szövetség megszervezése ezzel megindult és tervbe vették, hogy a megalakulás után Békéscsabán a környékre is kiterjedő evangélikus napot fognak rendezni. — A bécsi magyar reformátusok és evangélikusok március tizenötödikén hazafias műsorral egybekötött szeretetvendégséget tartottak a bécsi Collegium Hungaricum termében. — A gödöllői ev. egyház ez évi március hó 29-én, vasárnap tartja évi rendes közgyűlését, d. e- 11 órakor a templomban. Utána a helyi Luther Szövetség tart közgyűlést. — Minden szombaton este 6 órakor böjti elmélkedések vannak a templomban. — Halálozás. Huszágh Gyula szécsényi lelkész 57 éves korában, lelkészi szolgálatának 30-ik és szécsényi lelkipásztori működésének 25-ik esztendejében elhunyt.
