Zsilinszky Mihály: Adalékok a szarvasi ev. egyház legújabb történeteihez. Szarvas 1874.

II. A szarvasi békétlenségről az egyházi téren

66 latja magának: „Ments meg uram jó barátaimtól; elheneimtől csak megvédelmezem magamat!" A sokszor felemlegetett „hyerarchia" protestáns egyházban annyi mint iából vaskarika! Ezt okos emberek előtt bizonyitani nem szükséges. 1 Akit az indulat annyira elvakit, hogy ezt be nem látja; a kinek keblét a boszú lángja kormositotta be, az ne hivatkozzék az igazságra, mert az igazság olyan mint az ég harmatja, csak az birhatja tisztán, ki tiszta edénybe szedi fel! A nép „isteni szavára" való hivatkozásnál is jó volna figyelembe vennie a t. népvezérnek azt, aniit hazánk egyik kiváló szelleme b. Eötvös mondott e szavakban: „A bálványozás, mellyel sokan a nép szavát Isten szavának tekintik, s azon megvetés, mellyel mások a tömegről szólanak, egyaránt helytelen. Csak egy van, miben a nép az egyesektől külömbözik, s ez az: hogy nyugodt megfontolásra képtelen, s ezért valamint lelkesedése pillanataiban a legnagyobb áldozatra kész, ugy képesebb mindenre, mint arra, hogy igazságos legyen, mert erre minden körülmény nyugodt megfontolása kívántatik." Nekünk nincs bajunk a néppel. A legalsóbb rétegekben folytonosan élő elégedetlenséget a legcélszerűbb intézkedések sem fogják kiirtani. Ezt igen jól tudjuk, azért csak K. ur lelkiismeretéhez van egy egyszerű, de őszinte kérésünk: szűnjék meg amaz elégedetlen elemeket izgatni, lépjen vissza azon becsületes útra, melyen élete dicsőségesebb részében a szarvasi intelligens polgárság és a vidék méltatása kíséretében haladott! S ha ezen, kétségen kívül nagy lelkierőt igénylő, lépést Szarvas békéje és jövendő virágzása érdekében