Zsilinszky Mihály: Adalékok a szarvasi ev. egyház legújabb történeteihez. Szarvas 1874.

II. A szarvasi békétlenségről az egyházi téren

36 oly kéréssel, hogy a törvényes jelölő okmányba ily renddel foglalja: Achim Ádám, Csermák Kálmán, Trsztyensz ky Ferencz, Margócsy József. A jelelő okmányt esperes ur — kihagyván a négy közül a 2-ik helyen nevezettet, mint ekkor már valószinű t.-komlosi lelkészt — kiadta, és a próbabeszédek idejét kitűzte. Mindez a szószékről annak rendje szerint kihirdettetett. Sőt az Achillest játszó Kollárnak, mint önigénye szerinti felügyelőnek is, a gondnok által tudtára adatott. De ő mindezt ignorálta. Az esperesi levélnek egyházi gondnok általi kézbesitése alkalmával sértő szavakban tört ki a presbyterium és az egyházi elnök ellen. Az időközben tartott presb. gyűléseken nem jelent meg; annál gyakrabban kereste fel korcsmai társait,*) kiket a papválasztási közgyűlésen elkövetendő kravalra készitgette elő. Annyira el volt foglalva a papválasztás erőszakos és botrányos meghiusitásának gondolatával, hogy elfeledvén a maga részéről jelöltet ajánlani, vagy a jelöltek ellen protestálni, uton-utfélen csak azzal fenyegetőzött: hogy majd megmutatja ő hogy nem lesz választás

1) hogy szétugratja a presbytereket! stbIgy állván a dolgok, a törvényes rend barátai aggodalommal néztek az oktober 8-ik napjára kitűzött *) Ő maga az Emlékiratban, „vendéglő"-nek nevezi a korcsmát azzal az otromba Imrsi viccel, hogy „hisz maga Luther Márton is vendéglőben kezdte meg a reformatio nagy művét!" Valóban érdekes volna tudni, kitől tanulta Kollár ur azt a hlaszfemiát hogy az ő reformator-eollegája Luther Márton szintén korcsmai hős volt ? Ezt mondotta előre, Kemény Mihály esp. felügyelőnek Pesten, ezt Omaszta Szilárd és Haan Lajos választási elnököknek is; — s most tagadja!