Zsilinszky Mihály: Adalékok a szarvasi ev. egyház legújabb történeteihez. Szarvas 1874.
II. A szarvasi békétlenségről az egyházi téren
57 nek az egyetemes gyűlés elébe terjesztett kérelme, melyben a szarvasi egyházon elkövetett sérelmek megvizsgálása, és az ennek következtében (!) ugyanott keletkezett zavaroknak kiegyenlitése végett egy vizsgáló bizottmánynak a helyszínre való kineveztetéséért, vagy ha ettől elüttetuének, ezen nem várt esetben egy második külön álló ág liitv. evang. egyháznak Szarvason való létesítéséért és szervezhetéséért folyamodnak. Végeztetett: A kérdéses panasz nem a maga illetékes utján adatván be, illetőségéhez t. i. a bányakerülethez viszszaszállittatik." Ez lett az eredmény. A törvénytudó „inspektor" aki már 30 óv óta forgott a közpályán, nagyon jól tudta, hogy más törvényes eredmény nem lehet. Igen, de neki itthon referálni kellett, erre pedig népgyűlés, ezen pedig néplázitás! Ez az örökös circulus. Itthon aztán elmondta, hogy milyen sokan voltak fent a kerületi és egyetemes gyűlésen na szegény nép pénzén" s milyen soká húzták a dolgot, hogy őket kiéheztessék; de ők „az igazság apostolai* 4 nem csüggedtek, s nem is fogunk soha „mert az isteni népnek" győznie kell. Rajta, kezdjük újra. Vagyonunkat nem hagyjuk ! Erre Kollár ur szerkesztett ismét egy iratot, melyet népének bemutatván a presbyteriumnak nyújtott be. Ebben hangsúlyozván a cura pastoralis szükségét, vallásos kebelhez illő hangon felhívja a presbytenumot ra meglevő egyházi közös fn ndnsnak barátságos utón Leendő elosztása iránt,* aztán kér egy küldöttséget, mely velük e tárgyban érintkezésbe bocsátkozzék. A presbyterium válasza ez volt: (57) Olvastatott stb. Végzés: E váratlanul jöt^ felhívást a presb. méltó megütközéssel fogadta, egyfe-