Zsilinszky Mihály: Adalékok a szarvasi ev. egyház legújabb történeteihez. Szarvas 1874.
II. A szarvasi békétlenségről az egyházi téren
48 választási gyűlésre a helyi ügyelő meg sem hivatott, (holott ő maga ott ült a november 4-ki presb. gyűlésen, s mint forinaszerinti alkudozó fél igérte hogy a november 5-iki választásnál zavart nem fog csinálni, s ennek dacára is a padok tetejéről kongatta néplázitó elveit, s törekedett a választást botrányok által meghiúsítani.) Azt is hangsúlyozza, hogy nem lett közgyűlés hirdetve (holott kettő is volt, csakhogy nem családi, hanem egyházi ügyek intézésére, nem személyeskedés, hanem választás végett.) Ezen és több ilyen „szemérmetlen valótlanságok "-at író és aláíró közönség közé valóban nem lehetett kedve leszállani egy becsületben megőszült, méltóságát érző föpásztornak. Lehetetlen volt megnem győződnie a tizenkét ivre, jobbára idegen kézzel mázolt nevekből és a manupropriát helyettesítő keresztekből ugy, mint az egész irat szelleméből, hogy itt mesterségesen fanatizált párttal van dolga, mely szolgabírói pressio folytán mintegy 4000 választó közül, házról-házra járó kortesek segítségével csak is 800 nevet birt összeírni. Hogy a választáson csak kevesen gyakorlották jogukat, az n«m lehet érv a választás jogossága ellen. Mert alkotmányos fogalmak szerint törvényes formák közt véghez ment választásnál a visszavonulók száma nem fosztja meg joguktól azokat a választókat, kik jogukat tettleg érvényesíteni akarják. 1) Itt a többséget csak a szavazottak elágozó számának aránya alapithatja meg. Szarvason a K-ék által okozott terrorismus, vasvilla és vérontás emlegetése mellett, Vajon a pesti német pap választása, vagy legújabban, a tót-komlósi papválasztás érvénytelen azért, hogy mind a kettőnél a választóknak alig 7ó"de vett részt?
