Zsilinszky Mihály: Adalékok a szarvasi ev. egyház legújabb történeteihez. Szarvas 1874.

Tájékozásul

Táj éltozásul. L'on peilt voir d'un oeil indifferent des hommes sans lettre«* mais pas sans indignation des lettres sans hommes ! Yoyer. Hogy Szarvason 4 év óta egyesek és néposztályok között a béke felbontva van, azt — fájdalom — igen sokan tudják ez országban. A felizgatott elemek vészes hullámai mindannyiszor összecsapnak, valahányszor városi, megyei, országos képviselői vagy papválasztási alkalom jő elő. Hogy a felkorbácsolt indulat mozgásba hozta a nép legalsóbb, tehát leghiszékenyebb és leggyulékonyabb rétegét is, azt Békés mint megye és mint esperesség, sőt ennek határain t;'.l a nagyterjedelmü Bányakerület is régóta tudja hivatalosan. Hogy azonban e házi állapotról az ev. egyházegyetem többi kerületei is nyerjenek tudomást, arról Kollár János, o mozgalom gyászhőse, és társai e cimen „Uj egyházszervezési bizottság" egy kimeritő „Emlékirat

u szerkesztése és szétküldése által gondoskodtak. E sorok irója, bár szemtanuja volt a rút önérdekből kezdett harcnak, mely társadalmi, polgári és egyházi téren a rend és törvényes szabadság, az értelmiség és erkölcsösség ellen a mai napig folytattatik, Szar1 *