Zsilinszky Mihály: Adalékok a szarvasi ev. egyház legújabb történeteihez. Szarvas 1874.

Mi a szarvasi harc lényege?

9 sze irva van. — Ezzel átmehetünk feladatunk tulajdonképem tárgyához az agynevezett szarvasi harc pragmaticus elbeszéléséhez. Első s tán legfontosabb kérdés ez: Mi a szarvasi harc lényege? Szarvason 1869. végéig az úgynevezett intelligentia az összes társadalmi, egyházi és polgári élet élén mint természetes vezető járt. Ez időtül fogva egy bizonyos atyafisági kör tagjai (Kollár, Jancsovics, Télessi sógorok) hogy privát érdekeiket s egyes befolyásos emberek elleni haragjukat érvényesíthessék, egyenkint kezdtek elmaradozni az intelligentia társas köréből, s szövetkezni a nép értelmetlenebb, úgynevezett kabátfaló részével. Rövid idő alatt sikerült nekik egy kis csoportot alakítani, mely a mint lejebb látni fogjuk, nagyon alkalmas volt arra, hogy a közügyektől távol (tanyákon) élő szegény és jámbor köznépet bősz ellentétbe hozza az összes értelmiséggel.

1) Eleintén senki sem hitte, hogy e veszélyes játékban oly messzire fognak menni, amint a következmény mutatja. Akkor még az a három férfiú, kiknek személye ellen van intézve az emlékirat, mint Kollárnak ') Ez ellentót világos magában az emlékiratban is. Nép el lett es párt, uri casinó, intelligentiás presbyteriumnép-harag, népjog-féle kitételek sűrűn váltogatják egymást. A „nép" fogalma náluk egyenlő a „proletár" fogalommal, a mennyiben a tisztességes paraszt-gazdákat is mind kizárták a nép fogalma köréből „mert azok is a szegéuy nép vérén hiznakl*