Zsilinszky Mihály: Egy forradalmi zsinat története (1707-1715). Budapest 1889.
VII.
felsége, az uralkodóház, és az egész világ azt gondolhassa, hogy Magyarországban az evangélikus vallás, az ágostai és helvét hitvallásoktól eltérőleg degenerál.1 Ezen válaszirat benyújtásával Röszler volt megbízva; de ő ezt — nem tudni mi okból — nem tette meg azonnal,1 2 3 a miért a papság még hangosabban követelte azoknak proscribáltatását, a kik a keresztet nem akarják használni. Aug. 3-kán és 4-kén ismét szóba került e tárgy. A klérus hevesen követelte a proscriptiót. Kifejezéseiben éppen nem volt válogatós. A cvrebellis», «eretnek» és más hasonló szavak kemény viszonzásokra adtak alkalmat. Az evangélikusok tiltakozva e sértő kifejezések ellen, ismételve kijelentették, hogy a rózsahegyi zsinatot ők magok sem tartják érvényesnek. Az ennek daczára megújuló támadásokból azt látják, hogy a klérus ezt csak ürügyül akarja felhasználni vallásuk üldözésére. De a klérus nem tágított. Ismételte a memorandumában felhozott okokat és kihivólag azt vetette fel, mért nem válaszolnak hát irásilag jul. 27-diki emlékiratukra? Erre az evang. követek, restelve, hogy Röszler a már kész czáfiratot be nem nyújtotta, azt válaszolták, hogy az Írásbeli válasz is készen áll, csak tessék azt meghallgatni. Ott is ki van mutatva, hogy a rózsahegyi zsinat csak erőszakkal hozatott be a kir. válaszra adott replikába, és hogy a kereszt, melyet a szentirás értelmében az evangélikusok is tisztelnek, egyáltalában nem indokolja a klérus türelmetlenségét. Dobner a vita folyama alatt egy czédulára irta és köröztette Kristoforus következő szavait: «a legfőbb bölcseség pedig abban áll, ismerni Jézust a keresztre feszítettet!» De a papi követek közűi csak Unverzagt premontrei rendi követről van feljegyezve, hogy szt. Kristoforus szavait helyeselte,. A többiek folytatták a tárgytalan keresztes háborút, melynek vége az lett, hogy a többség aug. 7-kén elfogadta a kérvényt, s ahhoz io9 1 Inclytorum Statuum et Ordinum Regni humillimi servitores Ablegati Evangelici. Két egymástól eltérő kézirat Dobnernél a Nemz. Múz. levéltárában. Az eltérés onnét magyarázandó, hogy az eredetileg Okolicsányi által még jul. 30-án szerkesztett szöveg az augusztusi viták alapján bővíttetett és javíttatott. 3 Dobner aug. 6-káról megjegyzi: «NB. die 6. Augusti dicit ad me Dnus Okolicsányi, male ipsum habere, quod Dnus Röszler Memóriáié refuta- torium non exhibucrit hac die in domo Regnicolarum, cum ipsi, sepius ut exhiberet, dixerit et in pileo Dni Röszler habuerit.»
