Zsilinszky Mihály: Egy forradalmi zsinat története (1707-1715). Budapest 1889.

VII.

A zsinati végzések eltörlésére irányzott országgyűlési tárgyalások. — József leiratának «a bevett három vallás»-ról szóló kifejezése feletti vita. — Spázay és Okolicsányi Pál. — Krisztus keresztje állítólag száműzetett. — A protestánsok felirata 1709-bcn. — Uj viták a rózsahegyi zsinat felett. — Károly beleegyezik a zsinati végzések eltörlésébe. — A 31-dik t.-cz. 1715.

Láttuk a zsinat lefolyását; ismerjük annak határozatait, és az azok életbeléptetésére tett törekvéseket.

Ha e határozatokat bárki szigorú itészeti szempontból olvassa végig, és keresi az azok ellen tehető kifogásokat, mondhatja, hogy vannak bennök csekély fontosságú kérdések, melyek alig érdemesek komoly szóra; mondhatja, hogy e zsinat a pietis— mus kérdésében megfeledkezett az evangveliomi szabadság szelleméről; loyális szempontból mondhatja, hogy rebellis férfiak elnöklete alatt tartatott; ellenzéki szempontból pedig kifogásolhatja, hogy a törvényes magyar király kikerülésével segélyt keresett idegen királyoknál. Szóval, a ki előre feltett szándékkal keresi a hibákat, az fog is találni eleget.

De a legfigyelmesebb kritikus sem fogja feltalálni e zsinat határozataiban azt, hogy a katholicismus ellen volnának intézve. Azt sem fogja kiolvashatni belőlök senki, hogy a keresztvénség jelvénye: a kereszt meggyaláztatott volna, sőt ellenkezőleg világosan kimutatható, hogy annak használata számos egyházi szertartásnál megtartatott, sőt a VIII—dik czikkelyben, hol a prediká- lásról van szó, az ev. lelkészek egyenesen arra intetnek, hogy a hazában bevett vallásokat tiszteletben tartsák!

És mégis, a klérus a katholicismus elleni merénylet ürügye alatt kezdette meg a harczot, és, a mi bámulatos, még a világi