Zsilinszky Mihály: Egy forradalmi zsinat története (1707-1715). Budapest 1889.
Bevezetésül I.
BEVEZETÉSÜL. I. A rózsahegyi zsinat összehívásának okai és körülményei. — Az ev. egyház zilált állapota és a pietismus. — A hallei egyetemen tanúit magyar ifjak, és azoknak nehéz helyzete. Minden zsinat határozatai és czikkelyei csak akkor lesznek helyesen felfoghatók és igazságosan megítélhetők, ha azoknak keletkezési körülményeit ismerjük. Ha a jelenkori zilált egyházi állapotaink felett elmerengünk és a javítás szükségének tudatában keressük a segítés módjait és eszközeit, akkor mintegy ösztönszerűleg azt kérdezzük: hogy is volt ez hajdan ? mit csináltak ily helyzetben a mi őseink ? kiknek és minő eszméik voltak az egyházrendezés kérdésében? mi volt a közvélemény, mi volt az uralkodó nézet ? kiknek eszméi és mily okoknál fogva fogadtattak el — és mindezeknek mi volt jó, s mi volt rossz következménye ? A történelem, valahányszor ily kérdésekkel fordulunk hozzá, valódi mesterünkké válik. Megtanuljuk belőle, hogy fennálló egyházi intézményeink nem véletlenül és nem egyszerre állottak elő, hanem fokonkint, a szükséghez és a körülményekhez képest fejlődtek ki. Megtanuljuk belőle^ hogy a reformatio szellemében létrejött gyülekezeteknek szükségképpen oly szervezetet kellett keresniük és alkotniok, mely a reformatio lelkének megfelelt. Megtanuljuk különösen azt, hogy az evangélikusoknak hazánkban már a XVI-dik században is voltak egyházi alkotmányozó gyűléseik, zsinataik, melyek az egyhá1 Zsilinszky : Forrad. zsinat.
