Zsilinszky Mihály: Egy forradalmi zsinat története (1707-1715). Budapest 1889.

VII.

lyek önhatalmúlag, ő felségének előleges parancsa nélkül merészeltek templomokat foglalni, lelkészeket elűzni, sőt még eltemetett hullákat is kihányni. Az ilyen erőszakosságok meggátlása czél- jából tehát közli velük az ország rendéihez intézett, rendeletét, szigorúan meghagyván a püspököknek, hogy a protestánsok vallásának szabadságát a soproni és pozsonyi országgyűlések valódi értelme szerint megtartván, ezentúl ne háborgassák. Az említett törvények ellenére eddig elfoglalt templomokat, egyházakat, kápolnákat törvényes birtokosaiknak visszaadatni rendeli. Felhívja az ország prímását, hogy hivatalos tekintélyének egész súlyával tiltsa el papságát a további foglalásoktól, kifejezvén ő felségének e feletti rosszalását.

Ezen rendeletek kibocsátásának jó hatását tagadni nem lehet.

De mivel a két rendelet, bármily megnyugtató volt is, csak a királyi bölcseség és kegyelem, és nem a törvényhozás ténye volt: a protestáns rendek a már harmadszor összehívott ország- gyűlésen oda törekedtek, hogy mindaz, a mit a király elrendelt, a törvény utján is határozottan kifejeztessék, s vallásuk szabadsága minden kétséget kizáró módon biztosíttassék.

Innét magyarázható a harcz további folytatása.

*

* *

Az 1710-ben harmadszor összehívott országgyűlésen József király mindenkép be akarta bizonyítani, hogy alkotmányosan kíván uralkodni, és a «rebbeliseknek» nincs okuk tőle idegenkedniök.

A rendeknek múlt évi replikájára megadta válaszát; s nem lehet tagadni,*1 hogy az tapintatos és egészben véve, megnyugtató Is volt.

A vallásra vonatkozó 33-ik pontot február 10-kén olvasta fel Meskó Ádám, nádori itélőmester. Síri csend állott be, mikor e szavakat olvasta: «O császári és királyi felsége azt kivánja, hogy az ország békéje és nyugodalma tekintetéből a vallásügyben, vagyis az ágostai és helvét hitvallásuak szabad vallásgyakorlatának ügyében a soproni és pozsonyi országgyűléseken hozott törvények érvényükben fentartassanak; azon kijelentéssel, hogy ha az azokban foglaltak bármi oknál fogva végre nem hajtattak volna, azok minél elébb végrehajtassanak, mire nézve már előbbi határozatát ismételve kijelenti. Ha azonban némelyikük az újabb zavargások