Zsilinszky Mihály: Még egyszer a kath. autonómiáról és a papi vagyonról. Budapest 1912.

Ez utóbbiak sorába tartozik a II. Sylvester-féle híres pápai bulla költése koholása a XVII. század közepén, melyet a koholó pap 1001-ik évből keltezett. Ilyen a pannonhalmi apátság jogairól és kiváltságairól szóló 1006-ról keltezett okmány költése, mely nem kevesebb, mint 88,818 magyar holdról szól. Ilyen a nyitrai káptalan jószágainak, jövedelmeinek és kiváltságainak felsorolása, mely nem kevesehb, mint 12,263 magyar holdat tesz ki. Ilyen a zalavári apátság alapítása és 1019-ik évről keltezett birtokainak adományozása, mely ma 12,762 magyar holdat tesz ki stb.

1 Nem folytatjuk a birtokszerzés hamis módjainak leírását. Csak azt kérdezzük dr. Dudektől: az ilyen birtokokat is sérthetetlen kath. birtokok közé számítja-e? Hiszen ezekről a régi királyok semmit sem tudtak. Ismerjük az elévülésre való hivatkozás szokását, de az nem elég ott, ahol az ilyen ősi jogokból következtetéseket vonnak a jelenre. Itt még csak arra hívjuk fel a dr. Uudekkel egy nézeten levő honfitársaink figyelmét, hogy az ilyen gazdálkodás és birtokszerzés évszázadokon át tartott, és hogy még a legszigorúbb büntetések sem voltak képesek a hamis birtokszerzés üzelmeit megszüntetni. Csak néhány példának felemlítésére szorítkozunk. Mikor VI. Kelemen pápának tudomására jutott, hogy Zágrábi Antal szerzetes 1347-ben több oklevelet hamisított, és hogy IV. Ince pápának egy ilyen hamis bulláját a veszprémi püspöknek és káptalannak pénzért eladta, akkor felhívta Gergely Csanádi és Miklós pécsi püspököket, hogy a dolgot vizsgálják meg és ha az illető szerzetest bűnösnek találják, idézzék a pápai Ítélőszék elé.

2 Ugyanezen század végén, az «átkos emlékű» János pap, Zsigmond király korában Túrócvármegyében annyi okmányt hamisított, hogy ebből az ottani birtokviszonyokban teljes zavar támadt. A király saját udvarbiráját 1 V. ö. A pannonhalmi apátság birtokai kilenc vármegyére terjedtek. a Theiner : Monumenta Hung. I. 733. 1.