Zsilinszky Mihály: A római katholikus autonómiáról. Történelmi tanulmány. Budapest 1911.
\ Méltóztassanak elhinni, hogy a jogegyenlőség nem képzelhető el igazság nélkül; hogy nincs igazság szabadság nélkül és nincs szabadság valláserkölcsi érzés nélkül. Ezen erények alapján valósítható meg helyesen a kath. autonómia is, a többi hazai, törvényesen bevett vallásfelekezetek hasonló jogainak sérelme nélkül. Nagy országos és nemzeti érdekek békés megfejtése és végleges megoldása kapcsolódik ehhez. Együttérzésben van az ország ereje. Isten óvja meg hazánkat a francia, spanyol, olasz és portugál egyházi bajoktól. Hogy az be ne következzék, az nagy részben a Vatikán urainak és a hazafias gondolkozású magyar püspöki karnak bölcsességétől, hazafiasságától és vallásos keresztényies érzelmeitől függ. Restauráljuk az úgynevezett kath. autonómiát is in Christo — a hazaijog, törvény és igazság, a nemes szív és a józan ész összhangján alapuló lelkiismeretben szabadság tisztelete mellett, melyet semmi más nem korlátozhat, mint másoknak hasonló szabadsága. Valóban nevetséges az a divatos frazeológia, mely azt panaszolja, hogy Mária országában a r. katholikusoknak nincs annyi szabadsága, mint a protestánsoknak! Vájjon mit mondanának ahhoz, ha egyszer az ezeréves Magyarország azzal kínálná meg őket, hogy nemcsak a tökéletes jogegyenlőség és viszonosság, hanem az osztó igazság alapján is, cseréljék fel mai helyzetüket minden tekintetben, az irigyelt protestánsok szabadságával és államjogi helyzetével?
