Zsilinszky Mihály: A római katholikus autonómiáról. Történelmi tanulmány. Budapest 1911.

törvényhozás hozzájárulása szükségességének megemlítése nélkül utasította, hogy a kongresszus által megállapított önkormányzati szervezetet 0 felségének szentesítés végett terjesztette föl, az önkormányzati közegnek megalakítása végett a választások kiírásáról gondoskodjék, az alapok és alapítványoknak az önkormányzati közegek részére átadása iránt szükséges előlépéseket az önkormányzati szervezetnek a kir. Felség által szentesítése után tegye meg, sőt a bizottságot felhatalmazta, hogy szükség esetén a kongresszust elnökileg újból egybehívja. Ez az eljárás törvénytelen. Kérdi tehát a minisztert, szándékozik-e a kormány legközelebb tartott kath. kongresszus által megállapított egyházönkormányzati szervezetnek részben, vagy egészben foganatba vételét megengedni elébb, mintsem az országgyűlés jóváhagyása elé terjesztetnék f Ez a nevezetes interpelláció nagy benyomást tett az országos képviselőkre; a klerikális táborban pedig nagy ijedelmet okozott. Másnap aztán (április 4.) gróf Zichy Nándor intézett egy sürgős interpellációt a miniszterhez, hogy: vájjon szándékozik-e Ghyczy interpellációjára mielőbb válaszolni, s az interpellációban felhozott tények helyreigazítása által a kath. honpolgárokat megnyugtatni, hogy az 1848: XX. t.-c. alapján az autonómiai joggyakorlat tőlük sem fog megtagadtatni? Ez nem volt elég. A hercegprímás is igyekezett hatni a jó Pauler miniszterre, aki mint csendes jogtanár nem szokott az ilyen harcokhoz; s ezért levelet írt neki, melyben kétségbe vonja Ghyczy állításainak alapossápát. Kéri, ne válaszoljon, amig ő, a tapasztalt vezér, fel nem világosítja. Ennek megtörténte után (ápr. 22.) az új vallás- és közoktatásügyi miniszter egy általánosságban tartott kitérő választ adott, melyben, hivatkozással elődének eljárására, kijelentette, hogy Ő felsége fel volt jogosítva a választási szabályok megerősítésére, minthogy az ily szervező gyűlések alakulásáról és alakjáról rendelkező törvényeink nincsenek. Azonban megígérte, hogy mihelyest a kongresszus mun-