Zsilinszky Mihály: A római katholikus autonómiáról. Történelmi tanulmány. Budapest 1911.
nak is. Ha tehát Szentséged Magyarországot hűnek és engedelmesnek óhajtja: tűrnie kell, hogy az szabad legyen .. -» 1 Deák F. ezután Hunyadi János szavainak hangsúlyozása mellett ezzel végezte előadását: V. Miklós római pápa e levélre elismerte Hunyadi nézetének jogosságát. Ha tehát ő, — aki király se volt s annál kevésbé lehetett apostoli — mint választott kormányzó, teljes joggal gyakorolhatá az összes patronusi és fejedelmi jogokat s ha maga a római szentszék ebben megnyugodott: akkor Őfelsége is nyugodt lelkiismerettel kinevezheti a kultuszminisztert és gyakorolhatja annak közvetítésével az egyházra vonatkozó felségjogokat. . . 2 Ezen alapos felvilágosítás után Őfelsége az új prímásnak híres emlékiratát félretette s az Andrássy-miniszteriumot kinevezte. Ezzel aztán a főpapság és az ókonzervatív urak visszavonultak s úgy tettek, mintha az alkotmányos uj minisztériumnak őszinte barátai lennének. Az Andrássy-minisztérium is úgy tett, mintha semmit sem tudott volna a Simor-féle Emlékiratról. Maga báró Eötvös miniszter 1867. évi július havában nyílt levelet intézett a hercegprímáshoz, melyben jóakaratúiag utalva az erdélyi kath. autonómiára, kívánatosnak jelezte, hogy a szorosan vett Magyarországon is befolyás engedtessék a katholikusoknak, hogy egyházvagyoni és iskolai ügyeiket rendezhessék. A miniszter rámutatott a kath. egyházban tapasztalható közönyre, melyből nézete szerint csak úgy lehetne a kath. egyházat kiemelni, ha önkormányzata lenne, ha a világi elem is bevonatnék az egyházi élet vezetésébe. Rámutatott arra a tényre, hogy a 1 ... ita induxisse in animam, ita denique omnium generalem voluntatem esse, ut in dicta Ecclesia hosti prius, quam tali hospiti licebit portás patefacere, quia libertate in regno finis, idem regno fiet. Proinde Beatitudo Vestra, si devotam sibi flde et officio salvam cupit esse Hungáriám, patiatur et überam esse. s Pesti Fr.: Száz pol. levél 311. 1.
