Zsilinszky Mihály: Kermann Dániel evangélikus püspök élete és művei. 1663–1740. Budapest 1899. (A Luther-Társaság XXXV. kiadványa)

XI. Egyháztörténetet ir „Hungaria evangelica" czime alatt; mely azonban kéziratban maradt. A mű felosztása, rövid tartalma és jellemzése

szív, világos értelem jellemzik e művet. A mai történetírás' színvonalát tekintve, sok tekintetben hiányos műnek tűnik fel ugyan, mert hiszen a tényeknek összefüggését és a személyeknek azokra való befolyását nem mindenkor domborítja ki kellőleg; de mindazáltal saját kora irodalmának méltó díszét képezhette volna, ha napfényre bocsáttatott volna. Valószínű, hogy Kermann e történelmi dolgozatához csak a rózsahegyi zsinat után fogott. Tudvalevő tény ugyanis, hogy ő már e zsinaton lelkes szavakban szólalt fel az egyház múltjának megismertetése ügyében és indítványozta, hogy „nevezzen ki a zsinat mind a világi, mind a papi rendből 4—4 tagot a végből, hogy az evangélikus ősök által irott régi műveket, írott és nyomtatott emlékeket összegyűjtsék s ezekből egy oly levéltár alakítassék, melyben ev. egyházunk történelmére vonatkozó összes adatok összegyűjtetnének." A zsinat ez indítványt — mint láttuk — elfogadta, de a bekövetkezett szomorú idők nem voltak alkalmasok arra, hogy az indítványban contemplált terv megvalósíttassék. S a mit egyház nem tehetett meg, azt megtette Kermann s fáradozásának gyümölcsét a kezünk alatti mű képezi.

1 1 A kéziratot Kermann halála után Elaniczay Márton irattá le maga számára, valószínűleg azzal a szándékkal, hogy azt nyilvánosságra bocsássa (1763-ban), de a kedvezőtlen viszonyok miatt ez elmaradt. Későbben Laucsek Márton felsősajói ev. lelkész foglalkozott e gondolattal s 1774-ben saját jegyzeteivel bővítve irattá azt le s készíttette sajtó alá. De ö sem volt szerencsésebb, mint Klaniczay. A mű kiadatlan maradt egész a mai napig. Kézirat! másolatokban megvan a Nemz. Múzeumban, a zay ugróczi Zay-család