Zsilinszky Mihály: Kermann Dániel evangélikus püspök élete és művei. 1663–1740. Budapest 1899. (A Luther-Társaság XXXV. kiadványa)

I. A vallási türelmetlenség- — a kizárólagos üdvről szóló tanból ered. — A protestánsok szenvedései. — Kermann gyermekkora

I. A vallási türelmetlenség — a kizárólagos üdvről szóló tanból ered. — A protestánsok szenve dései. — Kermann gyermekkora. Az emberi művelődés történetében egyik legszomorúbb jelenség az a türelmetlenség, melyet az emberek évszázadokon, sőt mondhatnók évezredeken át a máshitüek iránt tanúsítottak. Fájdalom ez még a legújabb korban sem akar egészen megszűnni. Ha az évezredek előtt élt durva bálványokat imádó pogányok gyűlölték és irtották egymást, azt még ki lehet magyarázni az ő műveletlenségükből és vadságukból. Ha a zsidók és rómaiak ellenszenvvel és gyűlölettel viseltettek a keresztények iránt, azt megértjük az ő hatalmi féltékenységükből. De hogy a testvéri szeretetet hirdető Krisztus hivei folytathattak egymás ellen oly istentelen és gyalázatos üldözést, aminőt a keresztény egyház története felmutat, — az már nehezebben érthető meg. Hiszen Krisztus azt hirdette: szeressétek egymást; arról ismernek meg titeket, hogy az én tanítványaim vagytok. Legyetek szelídek és türelmesek. — Amit nem akartok önmagatoknak, ti se tegyétek embertársaitoknak. Az egész kereszténység legjellemzőbb vonása az istenfiuság, a testvériség eszméje, mely az emberiség közös Atyjának imádásában nyer kifejezést.