Zsilinszky Mihály: Kermann Dániel evangélikus püspök élete és művei. 1663–1740. Budapest 1899. (A Luther-Társaság XXXV. kiadványa)
II. Bársony Gy. n.-váradi püspök esete Turolukán — nagy hatással volt a kis Kermannra
A hrussói és botfalvi ev. lelkész Zehener Márton eleve értesítette Kermann atyját, hogy Bársony jul. 14-én (1672) Bonaventura napján 1 fog megjelenni Turolukán; egyúttal bizalmasan figyelmeztette, hogy biztonságáról gondoskodjék. Kermann értesítette híveit a fenyegető veszélyről, különösen a bukócziakat, a kiknek hűségében feltétlenül megbízott. Ezek a hír hallatára a szomszéd községek ev. lakosaival összebeszéltek s elhatározták, hogy templomjukat és papjukat megvédelmezik. Némelyek előre a templomba zárkóztak, mások a parochia sövénye megett rejtőztek el és úgy várták az eleve kitűzött nap hajnalán érkezendő püspököt. Bársony fényes hintóban ülve, horvát zsoldosok és öcscse János, itélőmester kíséretében csakugyan megérkezett. Bevonulásakor a zsoldosok lovai, mintha valami rosszat sejtettek volna, bokrosodva ágaskodtak s alig voltak előre nyomulásra kényszeríthetők. Ezt a babonás katonák rossz előjelnek vették. A püspök egyenesen a parochia elé hajtatott, hol Tóbiás nevű egyházi! várt reá s midőn kocsija megállott, ez nyájasan kérdezte tőle, hogy: mi tetszik? — Hozd ki a templom kulcsát, — monda Bársony — be akarok menni a templomba misét tartani. Az egyházfi megütközött a kívánság felett és megtagadta a püspök kívánságának teljesítését: sőt elég vakmerő volt a királyi mandátumot is követelni. A püspök elővett zsebéből egy darab papirost s abból olvasott valamit latinul. Az egyházfi ezzel nem elégedett meg, hanem kérte az írást, hogy azt saját lelkészének megolvasás végett bevihesse. 1 Későbben a humoros Kermann e napot rendesen M a 1 aventurának nevezte.