Zsilinszky Mihály: Kermann Dániel evangélikus püspök élete és művei. 1663–1740. Budapest 1899. (A Luther-Társaság XXXV. kiadványa)

I. A vallási türelmetlenség- — a kizárólagos üdvről szóló tanból ered. — A protestánsok szenvedései. — Kermann gyermekkora

viszonyok közt megfelelt kötelességének. Ügyes és nyájas volt grófok és parasztok iránt egyaránt. Gyermekeit pedig önfeláldozással ápolta. Dániel fia valódi elragadtatással és hálás kegyelettel emlékszik róla leveleiben. Ily anyának védő szárnyai alatt a kis Dániel testben és lélekben gyorsan fejlődött. Minthogy a szülék rendesen magokkal vitték, megtörtént, hogy minden felügyelet daczára is, veszedelembe került. így történt egyszer, hogy midőn János öcscsének keresztelésekor atyja kocsin a befagyott Vágón át akart menni, a jég leszakadt alattok, úgy hogy a kis Dániel alig tudott kigázolni a veszedelemből. Otthon sokszor kellett idegen embereket látnia, a kik mint üldözöttek, oly eseményeket beszéltek el, melyek a gyermeki képzelnie t felizgatták és nagy mértékben megragadták. Ekkor fogdosta össze a bécsi kormány azokat a férfiakat, a kik a Wesselényi Ferencz-féle összeesküvésben *észt vettek. Ekkor hallotta a kis Dániel, hogy az a Nádasdy gróf, a ki az ő atyját és nagybátyját parochiáikból kikergette, a börtönbe került, hogy Nádasdyn kivül még sokan vannak elfogva; hogy Zrínyi, Frangepán, Tattenbach és társaik valami rendkívüli törvényszék által, Nádasdyval együtt halálra ítéltettek; hogy amaz összeesküvés részesei és forralóiként az evang. papok is gyanusíttatnak ; hogy úgy világi, mint egyházi protestánsok csak hitváltoztatás árán bírják megmenteni életüket. Ekkor hallotta először említeni Rákóczy Ferencz nevét is, a kit anyja Báthory Zsófia csak úgy menthetett meg, hogy katholikussá tette. Minthogy pedig az ilyen elbeszélések, melyeknek lényegét a gyermek