Zsilinszky Mihály: Az 1646-ki tokaji tanácskozmány. Budapest 1886. (Értekezések a történelmi tudományok köréből XII. kötet. IX.)
Ez megtörtént. Válasz helyett azonban először azon kérdést intézték a király követeihez: ez-e ő felségének végleges és utolsó válasza ? avagy még más is van ? — Ez a végleges és utolsó válasz — felelték ezek — s ezen kivül semmi egyéb utasításunk nincsen. — Ha így áll a dolog —mondák a fejedelem követei — akkor nem tárgyalhatunk mindaddig, mig ezt a fejedelemmel nem tudatjuk és annak válaszát nem kapjuk. Egyébiránt megígérték, hogy a fejedelem válaszát minél előbb igyekezni fognak közölni. Magán beszélgetés folytán azonban elmondák nézeteiket ; jelesül azt, hogy ha a diploma megsértéséről van szó, akkor azt ő felsége mindjárt a végrehajtás kezdetén megsértette. Először az országgyűlésnek oly hosszú időre való elhalasztása által, holott pedig a diplomában az van, hogy ő felsége a diplomák kicserélésétől számítandó három hónap alatt, minden halogatás nélkül fogja a gyűlést összehivni. Másodszor abban is megsértetett a diploma, hogy daczára minden további templomfoglalás határozott tilalmának, némelyek mégis mindjárt a diplomák kicserélése után, sőt e tárgyalások folyama alatt is, foglaltak el templomokat; például Balassa Ferencz Hontban és mások, — s ő felsége e templomok ügyének eligazítását is az országgyűlésre terelte. Ezeknél fogva kijelentették, hogy nem látják, miből merítsen reményt a fejedelem arra nézve, hogy a diploma ezentúl meg fog tartatni; és hogyan engedje meg, hogy a hét vármegye magát ő felségének esküvel lekösse, mikor már is régen megsértette a diplomát! Harmadszor az által is sértve látják a diplomát, hogy Murány és Balog várai még eddig sem adattak vissza törvényes birtokosaiknak, s ő felsége nem is akarja a diploma igaz értelmét alkalmazni, hanem előleges osztozást emleget. Csodálkozva és méltatlankodva hallják, hogy Wesselényi huszonhat ezer forintot követel, melyet már e tárgyalások folyama alatt vett fel e birtokra, és a maga javára felhasznált, — és most minden jog és méltányosság ellenére osztozni akar. A mi a jezsuitáknak Kassán és Szatmáron való lakását illeti, arra nézve csodálkozásukat fejezték ki: mi okon, mi