Zsilinszky Mihály: Az 1646-ki tokaji tanácskozmány. Budapest 1886. (Értekezések a történelmi tudományok köréből XII. kötet. IX.)

A király újabb nyilatkozata. — A fejedelmi követek kérdései —• és nézete a nehézségek iránt. — A fejedelem félbe akarja szakítani a tanácskozmányt. — A protestatio. Június közepén úgy állott a dolog, hogy a tárgyalások mind két részről félbeszakíttatnak. A király követei előtt nem volt titok, hogy a fejedelem a négy pontra nézve semmi körülmények között nem fog engedni. De érezniök kellett azt is, hogy a tárgyalások megszakításából kiszámíthatatlan bonyodalom fog származni. Tőrös, ki hideglelés miatt fölmentetni kívánta magát a követi állástól, még egyszer komolyan kérte urát, béküljön ki a fejedelemmel, mert nagy baj lesz, ha eredménytelenül keilend szétoszolniuk. »Eddig ugyan — irja — minden csendben van a fejedelemnél ; de ha a commissio eredmény nélkül oszlik el, és a német birodalmi béke meghiúsulása esetén az ellenség közelebb jön, akkor kétségtelen, hogy az országgyűlés elhalasztása miatt is megsértett diploma alkalmat fog adni fegyverfogásra.« Többi társai időt akarván nyerni a legvégső elhatározásra, jun. 15-kén meg egyszer előterjesztették azon ismeretes pontokat, *) melyekre nézve a király a fejedelem részéről teendő végrehajtást illetőleg még egyszer előadta óhajtását; jelesül a jezsuiták lakára és birtokára, — a hét vármegye eskületételére, — az elfoglalt templomok visszaadására, — Murány és Balog várának átengedésére vonatkozólag. A fejedelmi követek gyanús szemmel fogadták e pontokat. Hamarjában nem tudták elképzelni, mi változás történhetett a királyi udvarnál, hogy egyszerre váratlanul új pontokat terjesztenek elibök. Első meglepetésökben tehát engedelmet kértek a király biztosaitól, hogy e pontokat előbb magok között megbeszélhessék, s válaszukat azután előterjeszthessék. *) Lásd : Resolutic- suae mtis super certis difficiiltatum pünctis, dominis commissariis principis Transylvaniae per eiusdem commissarios representanda. — Szilágyi : Linczi béke 480—483. 1.