Zsilinszky Mihály: Az 1646-ki tokaji tanácskozmány. Budapest 1886. (Értekezések a történelmi tudományok köréből XII. kötet. IX.)

követek a fejedelem követeitől eltérőleg vagy azok előleges tudta nélkül semmit se merjenek cselekedni. Azt sem hallgathatja el, hogy a fejedelem, mielőtt Erdélybe menne, ifjabbik fiát Rákóczy Zsigmondot Magyarország felső részére küldi, hogy komoly utasításaihoz képest, ő felsége iránti hűségét kimutassa. Figyelmezteti a királyt, hogy hamis informatiók után ne induljon, mert az csak ellenségeskedést idézhet elő, hanem bizzék a fejedelemben, a ki hasonló őszinteséggel kivan eljárni.

1

) V. A főpapok ellenhatása. — A királyi követek engedékenyek. — A négy pont, — és a felettök folyt viták. — A templomok ügye; és a fejedelmi követek keménysége. Mikor Tőrös azt irta királyának, hogy ne induljon hamis informatiók után, bizonyosan a főpapi befolyásra gondolt, mely igen gyakran hiúsította meg a béke létrejövetelét. Most is egy valóságos titkos szövetség állott szemben a király jó szándékával, mindenféle ürügyeket felhasználva, hogy a Tőrös által egyengetett béke útját elzárhassa. Lippay és Szelepcsényi folyvást azokkal az urakkal érintkeztek, a kik a linczi béke pontjai által anyagilag voltak érintve, a kiknek tehát egyik másik birtokukat át kellett volna adniok a fejedelemnek. Semmi sem volt könnyebb, mint ezeket ellenállásra birni; s valahányszor megintettek, mindannyiszor a fejedelemnek állítólagos titkos fondorlataira akarták fordítani a király figyelmét. Szelepcsényi György veszprémi püspök, máj. 8-káról irja a királynak Pozsonyból, hogy némelyek »a kikről Bécsbe irt« már harczkészen állanak; hogy parancsára az esztergomi érsek is megjelent, a ki mindent elkövet, hogy a kellő hangulatot megcsinálja. Sokat foglalkozik Pálfy Pállal, a kit a kamarai prefectusságtól megfosztottak. Irja azt is, hogy Szunyogh és Aszalay követektől .titkos értesítést nyert a fejedelemről, a J

) Eelatio Tőrösii in Ablegatione ad Principem Transylvaniae. Tokaj, 1646. máj. 14.