Zsilinszky Mihály: Az 1646-ki tokaji tanácskozmány. Budapest 1886. (Értekezések a történelmi tudományok köréből XII. kötet. IX.)

szárhoz irott leveleivel ellene működött azon békülékeny szel­lemnek, mely a királyt és követeit áthatotta, s melyre az országnak valóban nagy szüksége volt. IV. A királyiak sürgetésére ápril 25-kén átadatnak a fejedelem pontjai. — A király levelei ápril 30. és május 4-kén. — Tőrös látogatása a fejedelemnél Nagy- Váradon. Lippay Kassa elszakításán és a béke meghiúsításán fáradozott; a császári követek pedig ugyancsak sürgették a fejedelem követeinek Írásbeli válaszát. April 21-kén figyelmeztették őket a 19-ki megállapo­dásra. Erre válaszúi nyerték, hogy az Írásbeli replika készülő­ben van, s remélhetőleg 23-kára készen lesz. Azonban ezen határidő is elmúlt a nélkül, hogy az óhajtott replika beadatott volna. Ismételt sürgetésre újra oly feleletet nyertek, melyben a fejedelmi követek részéről indokolatlan halogatást véltek találni, a mennyiben ugyanis a fejedelmi követek azt hozták fel figyelmeztetésül, hogy a tanácskozások elején voltaképen két propositió volt benyújtva. Az elsőre nézve már kaptak resolutiót uroktól; de a másodikra még várakoznak, hogy egyszerre nyújthassák be mind a kettőt. Kérnek egy pár napi türelmet. April 2 4-kén több rendbeli levelet küldtek át a császá­riak a végből, hogy azokkal meggyőzzék a fejedelmi biztosokat: mily rossz néven veszi ő felsége először azt, hogy a tárgyalások nem Kassán, hanem Tokajban folynak; másodszor- azt, hogy két hónapi időpazarlás után voltaképen még semmit se végeztek. Minélfogva attól tartanak, hogy a király visszahívja őket. Cso­dálkoznak, mért nem küldik át a fejedelem resolutióját, ha már egyszer ki van adva ? Az országgyűlés megnyitása köze­ledik ; a követeknek majd oda keilend menniök, és jelentést tenniök. Ha ennek daczára mégis húzzák-halasztják a dolgot, kénytelenek őket gyanúsítani, hogy ezt csupa idővesztés miatt teszik.

Next

/
Thumbnails
Contents