Zsilinszky Mihály: Az 1637/8-ki pozsonyi országgyűlés történetéhez. Budapest 1885. (Értekezések a történelmi tudományok köréből XII. kötet. III.)
lásolmak elejét venni. Csak arról van szó, hogy a mi szóval el van ismerve, az tényleg is végrehajtassák, s erősíttessék meg új törvény által. Ne bonyolódjunk több irásba; ragaszkodjunk egyhez, t. i. ahhoz, mi a törvényben van, mert nem kisebb erény a megszerzett jogot megtartani, mint azt megszerezni. Ha azonban a nádor kívánságunkat igaztalannak fogja találni, s azt fogja mondani, hogy az nem a törvényben gyökerezik, akkor nincs mi felett vitatkoznunk; várjuk be Ő felsége elhatározását. Mert, ha ő felségének uralkodása kezdetén semmit sem vivunk ki, akkor soha többé nem remélhetünk semmit, mivel azután a jövő országgyűléseken alig fognak az evangélikus rendek ily szép számban összegyülekezni l ). Lónyay engesztelő hangon szólott. 0 eredményt óhajt elérni e tanácskozás által; s ezért a nádorhoz, mint közbenjáróhoz kivan fordulni; s felkérni őt, hogy megértvén, a protestánsok óhaját, végre valahára vessen véget a vitáknak, hogy a rendek más tárgyakra mehessenek át, A többség elfogadta e javaslatot, és néhány társával együtt épen Lónyayt küldöttek a nádorhoz, hogy a négy pont feletti megállapodásokat közölje vele. A nádor kedvetlenül fogadta őket. Rosszalását fejezte ki a felett, hogy a bizalmasan közlött pontokat bővíteni s ez által ő felségének mintegy előírni akarják azt, hogy mit cselekedjék. Ha — úgymond — tudta volna, hogy ily nyakasán fogják magokat viselni, soha nem közölte volna velők e pontokat. Midőn több napon át arra kérték, hogy legyen közbenjáró, s tegye lehetővé a módosítások és kivánt bővítések elfogadását, ridegen és izgatott hangon válaszolá: ő már megtette azt, a mit lehetett. Megfelelt a törvénynek. Ott az irás, fogadják el; ha nem tetszik, jelentést tesz ő felségének, és kívánni fogja az országgyűlés szétoszlatását. Ám lássák következményét. Aztán mérgesen kiáltva, cselszövőknek és árulóknak nevezte őket, és felugorván helyéről lábával toppantott s kezével hadonázott és keztyüjét odavetve, monda: no, álljon elő, a ki velem párviadalt akar 2 ). E szavak Dévényinek szólottak, a kiről azon nap estéjén J ) Bártfai követ Naplója, Nemz. Múz. a ) Qui ita parattis est ad monomachiam. Orsz, napló.
